2016. szeptember 29. csütörtök Mihály
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 6:40 Napnyugta: 18:27

CHF CHF 282,62
EUR EUR 307,95
USD USD 274,59

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Gábor

Névnapok: szeptember 29.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A Gábor héber eredetű férfinév, a Gabriel magyar változata. Jelentése Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult. Női párja a Gabriella. A Gabriel alakot már a 12-13. században használták. A Gábor alak igazából csak a 17. század után terjedt el. A 16-18. században főleg úri családok választották a nevet. A 19. század végétől a 20. század közepéig a 11-12. legnépszerűbb név volt, a 80-as években pedig már a leggyakoribb név volt. Az 1990-es években még igen gyakori volt, a 2000-es években a 16-26. leggyakoribb férfinév.


Névnapi szokások

  • Azt a napot, amikor Gábriel arkangyal megvitte a hírt Máriának, hogy születendő gyereke lesz a megváltó, angyali üdvözletnek tartják, a nap neve pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bő termés érdekében. Ezt a napot fecskehozó napként is számon tartották, és úgy vélték, hogy az ezen a napon vetett zöldségnek nem árt se a meleg, se a hideg.
  • Egyes területeken úgy gondolták, hogy ha a borz kibújik a barlangjából, akkor nem fél többé a hidegtől.
  • Azok az asszonyok, akik gyereket szerettek volna, ezen a napon a Szűzanya képe szobra előtt térdelve hosszan, sokszor egész nap imádkoztak.

Gabriella

Névnapok: szeptember 29.
Nem:Női
Eredet:héber

Leírás:

A Gabriella a Gábor név női párja. Inkább a Gabriel név "ISTEN HŐSE" női párja, a Gábor csak "hős" és női név is, a Gabriella "ISTEN HŐSNŐJE". Az 1990-es években a Gabriella gyakori, a 2000-es években a Gabriella a 68-90. leggyakoribb női név 2007-ig, azóta nincs az első százban.

Mihály

Névnapok: szeptember 29.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A Mihály héber eredetű bibliai férfinév, a Mikaél magyar formája. Jelentése: Ki olyan, mint az Isten? A név eredeti viselője az egyik arkangyal, akit Dániel próféta könyvében, Júdás apostol levelében és A jelenések könyvében említenek. Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években az 56-61. leggyakoribb férfinév.

Rafael

Névnapok: szeptember 29.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A Rafael férfinév a héber Refaél névből ered. Jelentése: Isten meggyógyított. Az 1990-es években a Rafael igen ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.