2016. május 28. szombat Csanád, Emil
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 4:53 Napnyugta: 20:29

CHF CHF 283,72000
EUR EUR 314,15000
USD USD 280,97000

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Ágoston

Névnapok: május 28.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:

Az Ágoston latin eredetű férfinév. A latin Augustus név kicsinyítőképzős származékának, az Augustinus névnek a megmagyarosodott alakja, jelentése: magasztos, fenséges, fennkölt. Női párja: Auguszta, Augusztina, Ágosta. Az 1990-es években igen ritkán fordult elő. A 2000-es években a 89-95. leggyakrabban adott férfinév, kivéve 2005-öt és 2009-et, amikor nem szerepelt az első 100-ban. A 2010-es évek elején sem volt a legnépszerűbb 100 név között.

Csanád

Névnapok: május 28.
Nem:Női
Eredet:magyar / ősmagyar

Leírás:

A Csanád férfinév az ismeretlen jelentésű régi magyar Csana személynévből származik, -d kicsinyítő képzővel. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években az 53-90. leggyakoribb férfi név között.

Emil

Névnapok: május 28.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:

Az Emil férfinév a latin Aemilius nemzetségnévből ered. Jelentése: versengő, igyekvő. Női párja: Emília. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Vilhelmina

Névnapok: május 28.
Nem:Női
Eredet:germán

Leírás:

Vilhelmina név a Wilhelma továbbképzése, mely  a német Wilhelm, (magyarul Vilmos) férfinév női párja.  2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Vilma

Névnapok: május 28.
Nem:Női
Eredet:germán

Leírás:

A Vilma női név a Vilhelma rövidülése mely név a német Wilhelm, (magyarul Vilmos) férfinév női párja. A Vilma a 20. század elején elég gyakori név volt, de az 1990-es években már csak igen ritka név.  A Vilma a 20. század elején elég gyakori név volt, de az 1990-es években már csak igen ritka név.

Vilmos

Névnapok: május 28.
Nem:Férfi
Eredet:germán

Leírás:

A Vilmos a germán eredetű Wilhelm név latinos Vilhelmus alakjából származik, jelentése akarat + (védő)sisak. Női párja: Vilma Az 1990-es években ritka név, a 2000-es években a 70-93. leggyakoribb férfinév.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.