2016. június 26. vasárnap János, Pál
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 4:48 Napnyugta: 20:45

CHF CHF 292,15
EUR EUR 317,27
USD USD 285,11

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Dávid

Névnapok: június 26.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A Dávid héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg: kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, más vélemény szerint egyesítő. Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez főleg Dávid királyhoz köthető. A Dávid név a középkorban szinte nem is volt használt, az 1980-as, 1990-es években a Dávid igen gyakorivá vált, a 2000-es években a Dávid a 3-6. leggyakoribb férfinév.

János

Névnapok: június 26.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A János bibliai eredetű férfinév, a héber Yohhanan névből, illetve ennek latin Johannus formájából származik. Jelentése Jahve megkegyelmezett. A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János. Később is, egészen az 1970-es évekig a leggyakoribbak közé tartozott, 1967-ben az 5. leggyakrabban adott férfinév volt, a 80-as években a 9. helyen állt, majd kissé vesztett a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori volt, a 2000-es években a 29–39. leggyakoribb férfi név.

Morgan

Névnapok: június 26.
Nem:Férfi
Eredet:-

Leírás:

A Morgan walesi eredetű angol férfinév, jelentése: tengerész, tengermelléki vagy nagy, híres + világos, tiszta. Női párja: Morgána. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Morgána

Névnapok: június 26.
Nem:Női
Eredet:-

Leírás:

A Morgána a Morgan férfinév női párja. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Örs

Névnapok: június 26.
Nem:Férfi
Eredet:magyar / ősmagyar

Leírás:

Az Örs régi magyar személynév, törzsnévből ered, talán a magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikének a nevéből. Ótörök eredetű, a jelentése férfi. Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Pál

Névnapok: június 26.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:

A Pál latin eredetű férfinév, a Paulusból származik, amelynek jelentése: kicsi. Női párja: Paula, Paulina. Az 1990-es években a Pál ritka név, a 2000-es években a Pál a 74-98. leggyakoribb férfinév, kivéve 2006-ot, amikor nem szerepelt az első 100-ban.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.