Balázs névnap

Balazs névnap február 3.-án van a hagyományos naptárakban.

A Balázs név az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév. A nevet sokan - helytelenül - a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.

Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.

A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.

A Balázs névnaphoz számos szokás és hagyomány kapcsolódik

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távoltartsák a madarakat.

Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.