2024. Április 25., csütörtök
Márk névnapja
Márk névnapja
Számos európai és latin-amerikai országban hagyomány a névnapok, keresztnevek ünneplése.
A névnapok a keresztény szentek naptárából származnak, a hívők, akik a nevüket a szentek alapján kapták - a szentek emléknapján ünnepelték a névnapjukat. Sok országban azonban nincs direkt kapcsolat a kereszténységgel, a keresztény hagyomány sokkal erősebb Europa Katolikus és ortodox részén, mint a protestáns országokban, ahol az egyház általában nem tisztel szenteket. A névnapok logikája hasonlatos a születésnaphoz, annyi különbséggel hogy a névnapok dátumának meghatározása teljesen önkényes, például a keleti ortodox hagyományban az adott névnapot, arra a napra tették, amikor a névadó szent "elaludt" vagy meghalt.
A névnap ünneplése már a középkor óta hagyomány a katolikus és az ortodox országokban, továbbá azon országokban –mint például Anglia és Svédország – ahol a protestáns egyház megtartott bizonyos katolikus hagyományokat. A névnapok eredetileg a szentek és a mártírok egyházi emlékünnepeinek listájából származnak. Például a Károly névnapot Svédországban január 28-án ünneplik, mely nagy Nagy Károly halálának az évfordulója. Az egyház a születésnappal szemben inkább a névnapok és szentek emléknapjainak ünneplését támogatta, tekintettel arra, hogy a születésnap ünneplése pogány hagyománynak számított.
Általában azokban az országokban, ahol szokás a névnapok ünneplése, található egy hivatalos lista, melyen a névnapok napokhoz vannak rendelve. Ezek a listák országonként különbözők, azonban van számos olyan név melynek a névnapja ugyanazon a napon van számos országban.
Nézzük meg országonként a névnapi szokásokat, hagyományok és hogy mi alapján történik az ünnep.
A dánoknak saját névnap („navnedag”) kalendáruk van, azonban a gyakorlatban nem szokás a névnapot ünnepelni Dániában. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy mikor van a névnapjuk.
Németországban a névnap (németül: Namenstag) ünneplése széles körben elterjedt, de különösen a hagyományosan katolikus déli és nyugati régiókban. Történelmileg a névnap, mint ünnep ugyanolyan fontosságú volt mint a születésnap.
A svéd névnapok listájára 18. századtól kezdve a királyi család által használt nevek kerültek, majd ezeket követték más általánosan használt nevek. 1901-ben egy átfogó korszerűsítés történt, a listát naprakésszé tették az akkori nevek vonatkozásában. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia almanakokra vonatkozó monopóliuma 1972-ben lejárt, és ezzel együtt a hivatalos névnap lista is érvényét veszítette. Ettől kezdve különböző névnap listák kezdtek versengeni egymással, de a korábbi hivatalos lista még 1986-ig általánosan használatban volt. 1986-ban megállapodás született egy új névnap listáról, mely három nevet tartalmazott minden egyes napon. Ezen listát 1993-ban módosították, oly módon hogy két névre csökkentették az egy napra eső névnapok számát. Az ezt követő széleskörű elégedetlenség hatására a Svéd Akadémia elkezdett egy új névnap listát összeállítani, melyet végül 2001-ben fogadtak el és került használatba. Ezen lista ugyan nem rendelkezik hivatalos státusszal, ahogy a 1901-es elődje, azonban ma már ez az általánosan használt névnaptár Svédországban.
Franciaországban névnap már nagyon régóta nagyon fontos eleme a mindennapi kultúrának. Régóta hagyomány kis ajándékokkal kedveskedni a barátoknak és a családtagoknak a névnapjukon. Néhány névnap természetesen a szentek ünnepnapjához kapcsolódik, mint például Szilveszter napja Szent Szilveszterhez, vagy Szent Iván nap a nyár közepén.
Olaszországban a névnapot "Onomastico"-nak nevezik. Az olasz névnapok a Római Katolikus Egyház szentek kalendáriuma alapján kerültek rögzítésre, melyben egy adott napra több szentnek is lehet az ünnepnapja, így könnyen előfordul, hogy különböző névnapok azonos napon kerülnek megünneplésre. A hagyományőrző családok a keresztelőkor határozzák meg a névnap dátumát, abban az esetben, ha a névadáshoz kiválasztott szentnek több ünnepnapja is létezik különböző dátumokon, és a gyermek ezt használja egész életében.
Abban az esetben, ha a gyermek több nevet is kap születésekor, általában csak egy nevet, legtöbb esetben az elsőt ünneplik. Dél-olaszországban a névnap megünneplésének sokkal nagyobb a jelentősége, mint északi területeken, és néhol még a születésnapnál is fontosabbnak tartják.
Hagyományos szokás, hogy a névnapon az emberek gyakran kis ajándékokkal lepik meg egymást, és gyakran süteményeket is készítenek ezen alkalomból.
