2017. december 17. vasárnap Lázár, Olimpia
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 7:26 Napnyugta: 15:53

CHF CHF 269,41
EUR EUR 314,01
USD USD 266,18

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Ádám

Névnapok: december 24.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

Az Ádám bibliai férfinév, az első emberpár férfitagjának neve. A név héber eredetű, az eredeti jelentése: ember (az emberi faj neve vált személynévvé). A szó alapjelentése „vörösnek lenni”, az adam szó valamennyi sémi nyelvben egyben „embert”, „földből valót” és „vörös színűt” is jelent. Az Ádám a 16.-17. században nagyon gyakori név volt, de a 19. század elejére szinte teljesen feledésbe merült. Az újszülötteknek adott nevek körében 1967-ben is csak 64-en kapták ezt a nevet, de az 1980-as évekre a 20. legnépszerűbb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név. A 2000-es években az 5-10., a 2010-es évek elején a 6. leggyakrabban adott férfinév volt.

Adél

Névnapok: december 24.
Nem:Női
Eredet:germán

Leírás:

Az Adél német eredetű női név. Eredetileg az Adel- kezdetű nevek (Adelgund, Adelheid) rövidülése, jelentése: nemes. Maga az Adél a francia Adele-ből került át hozzánk. Az újszülötteknek adott nevek körében az Adél név az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években az Adél a 62-85. leggyakrabban adott női név volt. Magyarországon az egyik legismertebb személy, aki ezt a nevet viselte Brüll Adél, azaz Léda, Ady Endre múzsája.

Éva

Névnapok: december 24.
Nem:Női
Eredet:héber

Leírás:

Az Éva  bibliai női név, a bibliai teremtéstörténet szerint az első emberpár nőtagjának neve, eredeti héber alakja חַוָּה Chavvá. A szó eleji erős H hang a görög átiratban elhalt (vö. Noah → Noé). A szó a létigéből származik, jelentése életet adó, a bibliai magyarázat szerint minden élők anyja. Az Éva az 17. századtól szerepel a gyakoribb nevek között, a név népszerűsége még nő is a 18. századra, majd a 19. században erősen visszaesik. Újból divatos a 20. század második felében lett, amikor 1967-ben a legtöbbször adott női név volt, de a 80-as években már csak a 6. leggyakoribb név volt. A 90-es években is még gyakori volt, de a 2000-es években 2007-ig a 71-100. leggyakoribb női név, azóta nincs az első százban.

Hermina

Névnapok: december 24.
Nem:Női
Eredet:germán

Leírás:

A Hermina női név a Herman férfinév női párja, más feltevések szerint a germán Ermin vagy Irmin isten nevével függ össze. Az 1990-es években a Hermina igen ritka, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.


Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Névnaptár