2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
Összeszedtük azokat a neveket, melyek keletkezése, elterjedése az irodalomhoz, a művészetekhez köthető. Számos esetben maga az író alkotta meg a nevet, azonban olyan eset is előfordult, amikor az irodalmi alkotás hatására lett az adott név népszerű és elterjedt. Erre nagyon jó példa a Lilla név, mely a Lilla-dalok hatására vált ismertté Csokonainak köszönhetően.
A legnagyobb magyar névalkotó – ha szabad ilyet mondani – Vörösmarty Mihály volt a 19. században, számos napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő név az ő alkotása, példaként a Dalmát, vagy az Enikőt említhetjük.
Az írók között feltűnnek zeneszerzők is, többek között Kodály Zoltán, aki a Villő nevet "zenésítette" meg.
| Név |
Névalkotó |
Keletkezésének körülményei |
|
Vörösmarty Mihály |
Eredetileg férfinév volt, a Zalán futása című hőskölteményben szerepel először. Forrása talán a nyelvjárási dalma szó, melynek jelentése: testes. Petőfi Sándor is használta saját álneveként. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór. |
|
|
Gárdonyi Géza |
A láthatatlan ember című, Attila hun király udvarát bemutató regényében egy bizánci görög fiú neve. |
|
|
Imola |
Jókai Mór |
Az Imola magyar irodalmi névalkotás egy növény-nemzetség nevéből alakult át, azáltal hogy Jókai Mór alkalmazta először, mint női nevet a Bálványos vár című regényében. A régi magyar imola szó jelentése: mocsár, hínár. |
|
Vörösmarty Mihály |
A Hajna női nevet Vörösmarty Mihály alkotta meg a hajnal szóból a Zalán futása című művében. |
|
|
Madách Imre |
Madách Imre névalkotása Az ember tragédiája című művében, valószínűleg a Hippolita névből alkotta meg. |
|
|
Csinszka |
Ady Endre |
A Csinszka magyar eredetű női név. Ady Endre által a csacsi szóból képzett Csacsinszka rövidülése, mely feleségének, Boncza Bertának volt beceneve, majd írói neve is. |
|
Dugonics András |
A név a csillag szóból származik, melyet először Dugonics András használt 1788-ban megjelent Etelka című regényében. |
|
|
Tünde
|
Vörösmarty Mihály |
A nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból, s első ízben a Csongor és Tünde című drámai költeményében bukkant fel. |
|
Vörösmarty Mihály |
Az Enikő női nevet szinténVörösmarty Mihály költőnk alkotta meg az ősi Enéh névből a -kő kicsinyítő képzővel, a név eredeti jelentése szarvastehén. |
|
|
Estilla |
Jókai Mór |
Az Estilla név Jókai Mór névalkotása, a Levente című színműben szerepel. Valószínüleg az Esztella névet alakította át. |
|
Ilma |
Vörösmarty Mihály |
Az Ilma női név Vörösmarty Mihály alkotása a Csongor és Tünde című művében, talán a Vilma rövidítéseként. |
|
Jolán |
Dugonics András |
Jolánnői nevet Dugonics Andrásnak köszönhetjük, a Jólánka, Etelkának leánya című regényében szerepel először 1803-ban. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány), vagy a görög Jolantha (a viola virága) név. |
|
Csokonai Vitéz Mihály |
A Lilla női név a Lívia és a Lídia régi magyar becézéséből alakult önálló névvé. Csokonai Vitéz Mihály szólította így Vajda Julianna nevű múzsáját, a név a Lilla-dalok hatására terjedt el és vált népszerűvé. |
|
|
Délibáb |
Tompa Mihály, Jókai Mór |
A Délibáb név eredetileg irodalmi alkotásokban szerepelt női névként, Tompa Mihály: Csörsz árka, valamint Jókai Mór: Levente című műveiben. |
|
Villő |
Kodály Zoltán |
A Villő név már a XX. század első harmadában keletkezett, Kodály Zoltán névalkotása, mely az 1925-ben szerzett gyermekkórusának címében szerepel. A villő szó a villőzés, régi magyar téltemető szokás során énekelt versekben fordul elő. Valószínűleg a latin villus szóból ered, aminek a jelentése lomb - mivel a lányok villőzéskor fűzágakkal járták a falut -, és összefügghet a szlovák víla szóval is, aminek a jelentése tündér. |
|
Árnika |
Lázár Ervin |
Az Árnika nevet Lázár Ervin alkotta, a Szegény Dzsoni és Árnika című művében szerepel először. Eredetileg egy növénycsalád neve. |
|
Etelka |
Dugonics András |
Az Etelka az Etele férfinév női párja. A név Dugonics András író alkotása az Etelka című művében. |
|
Kincső |
Jókai Mór |
A Kincső női név Jókai Mór alkotása A jövő század regénye című művében, bár ott helynévként szerepel, az elképzelt őshaza magyar formájú neve, aminek a kínai változata Jókai szerint Kin-Tse. A név helynévből a 20. században vált női névvé. |
|
Jókai Mór |
A Tímea Jókai Mór által alkotott női név. Először Az arany ember című regényében tűnt fel, Timéa alakban,vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. Az eredeti görög név elemeinek jelentése: jó és tisztelet. |
|
|
Gyöngyvér |
Arany János |
A Gyöngyvér magyar eredetű női név, jelentése: gyöngytestvér, Arany János névalkotása a régi magyar Gyöngy névből, a Buda halála című művében. |
Az irodalmi névalkotás természetesen nemcsak a magyar írók sajátossága. Ibsentől Verne Gyuláig találunk alkotókat, akiknek tollából keletkeztek napjainkban is kedvelt személynevek.
A Pamela név széles körben történő elterjedése, hazánkban a Dallas című amerikai filmsorozatnak köszönhető, miközben a női név már a 16-18. században megjelent irodalmi művekben.
Másik érdekesség, amire valószínűleg a Grimm testvések sem gondoltak, hogy a Hófehérke név szerepelni fog az anyakönyvezhetőnek minősített nevek között Magyarországon a 21. században.
| Név |
Névalkotó |
Keletkezésének körülményei |
|
Vanessza |
Jonathan Swift |
A Vanessza nevet az angol-ír író, Jonathan Swift alkotta Esther Vanhomrigh nevéből, akivel Swift 1708-ban találkozott. A nevet úgy alkotta, hogy Vanhomrigh vezetéknévből leválasztotta a Van szót és ezt kötötte össze a Esther keresztnév becézett formájával, az Essával. Az is elképzelhető, hogy Swift a nevet Phanessa misztikus istennő nevéből származtatta. 1726-ban jelent meg a név először nyomtatásban a Cadenus és Vanessa című műben, mely alkotás Swift Vanhomrighal való kapcsolatáról szóló verseskötet. |
|
Sir Philip Sidney |
Sir Philip Sidney alkotta meg a Pamela nevet, mely egy fontos szereplőjének a neve The Countess of Pembroke's Arcadia című epikus prózai művében. Ezen művét a 16. század végén írta és posztumusz jelent meg. Sokan úgy gondolják, hogy Sidney két görög szóból állította össze a nevet: pan ("minden"), és meli ("méz"). |
|
|
D'Ussieux |
A Melinda női név ismeretlen eredetű: ezt a nevet használta D'Ussieux francia író 1775-ben egy elbeszélésében és Katona József innen vette át Bánk bán című drámájához, a név ezután terjedt el. |
|
|
Gioacchino Rossini és Christoph Willibald Gluck |
A Zelmira bizonytalan eredetű női név, az olaszban irodalmi névalkotás, amelyet a Gelmiro férfinév párjaként tartanak számon, Gioacchino Rossini és Christoph Willibald Gluck operáiban fordul elő. A férfinevet a egy germán eredetű spanyol névből származtatják, eszerint a jelentése győzelem + híres, más források szerint arab eredetű, a jelentése ekkor ragyogó, fénylő. |
|
|
Anitra |
Henrik Ibsen |
Az Anitra női név irodalmi névalkotás: Henrik Ibsen Peer Gynt című művének egyik szereplője. |
|
Alóma |
|
Az Alóma név eredeti alakja (Aloma) az Aloma, a Dél-sziget királynője című amerikai film szereplőjének - feltehetően mesterségesen alkotott - neve. |
|
Száva |
Jules Verne |
A Száva Jules Verne Sándor Mátyás című regényének nőalakja után a magyarban női névként használatos, de a szláv nyelvekben a Száva férfinév, a Szabbász név alakváltozata. Verne ihletője talán a Száva folyó neve volt. |
|
Pamina |
Mozart |
A Pamína bizonytalan eredetű női név, mely Mozart Varázsfuvola című operája főszereplőjének a nevéből származik. |
|
Hóferérke |
Grimm fivérek |
A Hófehérke újabb keletű névadás, a Grimm fivérek mesehősének neve alapján. |
(forrás: wikipédia)
