2024. május 1., szerda
Fülöp névnapja
Fülöp névnapja
Az angolok Christina, Christine, a németek, franciák Christiane, az olaszol, spanyolok, portugálok Cristina, a svédek Kerstin formában ismerik.
A Krisztina név a XX. század közepéig nem tartozott a népszerű, divatos nevek közé hazánkban, azonban a 60-as években jött divatba, azóta népszerűsége egyenletesen növekedett. 2012-ben a 85. leggyakoribb az újszülöttek, és a 15 a magyar lakosság körében.
A nevek gyakoriságáról további statisztikákat találhat a képre kattintva Facebook alkalmazásunk segítségével.
Krisztinaváros Budapest egyik városrésze Pasaréttől a Tabánig, illetve a Budai-hegység keleti nyúlványaitól a Várig terjed. A Várhegy alatti városrész, amely egykor a budai hegyvidék nagy részét magába foglalta, csak mezőgazdasági művelés alatt állt a 18. század végéig. Ezen a területen hadászati okokból megtiltották állandó épületek emelését, csupán egy kápolna állt itt, amit Francin Péter kéményseprő emelt Mária Terézia lányának, Mária Krisztina főhercegnőnek és Albert Kázmér szász–tescheni hercegnek - aki akkor Magyarország helytartója volt - s közbenjárásának köszönhetően oldották fel az építési tilalmat 1769-ben. Hálából a városrészt Krisztinavárosnak nevezték el.
A népi motívumok között is megjelenik a névnap. A hagyományok szerint a Krisztina nap környékén feltámadó szél okozta homokviharokat nevezték krisztinaszélnek Szegeden és környékén.
A Krisztina névhez három szent is kapcsolódik a különböző egyházak történelmében. Bolsenai Szent Krisztina és Belgiumi Szent Krisztina a római katolikus egyház, míg Perzsiai Szent Krisztinát a keleti ortodox és a bizánci katolikus egyház tiszteli szentként.
Bolsenai Szent Krisztina az előkelő származású római leány tizenkét évesen vértanúhalált halt. Az ő nevéhez fűződik az Érdy-kódexben találhadó Krisztina-legenda. Krisztina Tirusból származott. Szülei nemes emberek, de pogányok voltak. Leánygyermeküknek a Krisztina nevet adták nem pogány okoskodásuk alapján, hanem Isten elrendeléséből. Amikor 11 éves lett, rendkívüli szépséggel rendelkezett. Atyja meg akarta óvni minden káros befolyástól és azért külön lakrészben tartotta, a legjobb szolgálókat rendelve mellé. Körülvette leányát arany és ezüst bálványszobrokkal és megparancsolta, hogy mindennap mutasson be előttük áldozatot. Szépsége miatt sok kérője akadt, de az atya senkinek sem adta őt, hanem a pogány bálványok szolgálatára akarta rendelni. A leány, ablakán kinézve sokat gondolkozott az igaz Isten felől. Egy angyal, megjelenvén neki, kioktatta az igaz hitről, de a vértanúságról is. Krisztina buzgóságában összetörte az összes bálványszobrot. Pogány atyja Urbán ezért megkorbácsoltatta és börtönbe vetette. Állhatatosságát sem ő sem hivatali utóda nem tudta megingatni a keresztény hitben. Végül, 12 éves korában karddal és lándzsákkal átszúrva nyerte el a vértanúságot 300 körül.
Belgiumi Szent Krisztina (1150-1224) szegény paraszti családból származott, huszonkét esztendős korában egy különös, görcsös roham tört rá, majd összeesett. Halottnak hitték, ezért nyitott koporsóban bevitték a templomba, hogy gyászmisét mondjanak a lelki üdvéért. Krisztina azonban váratlanul felült koporsójában és lassan a templom mennyezetéig lebegett. A hívők ijedtükben kiszaladtak a templomból, a pap azonban megpróbálta rábeszélni a lányt, hogy bocsátkozzon alá, ő azonban azt felelte, hogy a bűnös emberi testek kigőzölgésétől menekült oda. Elmesélte azt is, hogy ő valóban meghalt, előbb a pokol tüzére került, onnan a purgatóriumba, végül pedig a mennyek országába emelkedett.
