2024. május 8., szerda
Mihály névnapja
Mihály névnapja
2000 február elsején a romániai Nagybányán található Aurul nevű ausztrál-román tulajdonú bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után.
A szakemberek a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös értéket mértek, a kiskörei víztározónál – köszönhetően az áradásnak és a duzzasztásnak már "csak" 34-szeres volt a szorzó. Szegeden a megengedett határérték 15 szöröse volt a koncentráció, azonban az őkokatasztrófa a 200 km-re található Belgrádot is elérte, ott is tapasztaltak cián okozta halpusztulást. A cianid mértéke 32,6 milligramm volt a viz Magyarországra történő belépésekor, a szennyezés nagyságot mutatja, hogy az emberi szervezetnek már a 2,86 milligramm is halálos lehet.
2000 február 12-én hagyta el Magyarország területét a ciánfolt, hatalmas pusztítást végezve, becslések szerint az érintett folyókban 1 241 tonna hal pusztult el.
A negatív jóslatok ellenére a természet ismét megmutatta erejét és a Tisza a vártnál gyorsabban regenerálódott. 2002-re rendeződött az alacsonyabb rendű élőlények mint a kagylók, szitakötők, kérészek, rákok állománya. Három-négy év leforgása alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában, szerencsére a Tisza egyik szinbóluma, a tiszavirág is túlélte a katasztrófát
A magyar országgyűlés a katasztrófára emlkezve február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította. 2000. június 16-án.
A Tisza, Közép-Európa egyik legfontosabb folyója, hazánkban második legnagyobb folyóként hozzájárul a természet vízi körforgásához. Vízgyűjtő területe 157.000 km2, és a folyó élővilága rendkívül fajgazdag. Számos mellékfolyója, mint például a Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, és a Maros, tovább bővíti a folyó ökológiai sokféleségét.
A Tisza felszínformáló erejének lenyomatai láthatók a tájban, ahol mély szurdokok, lekoptatott hegyek és vízesések díszítik a vidéket. A folyó hossza eredetileg 1.419 km volt, de a 1846-ban kezdett szabályozások után csökkent, és jelenleg 962 km. Az általa formált táj, ahogy a víz magasból mélybe tör, olyan, mint egy anyajegy, amely egy gyermek arcát díszíti.
A Tiszában található élővilág számos különleges és védett fajnak ad otthont. A szitakötők, például a tiszavirágzás idején, lenyűgöző látványossággá változtatják a folyót, vonzva magukhoz turistákat és természetbúvárokat. A folyóban élő halfajok közül a széles durbincs, a bolgár csík, a bucó és mások is fontos szerepet játszanak a Tisza ökológiai egyensúlyában.
A Tisza élővilágának emléknapja a 2000-es ökológiai katasztrófa árnyékában értelmeződik. Az akkori szennyezés súlyos károkat okozott a folyó élőlényeiben, de az azóta eltelt évek során a Tisza regenerálódott. Az emléknap lehetőséget ad a környezettudatosság erősítésére és az elkötelezettség kifejezésére, hogy megvédjük a Tisza és más vízfolyások értékes ökoszisztémáit a jövő generációk számára.
A tiszavirágzás az egyik legnagyobb látnivalő és érdekesség a Tiszán, melynek főszereplője a Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze. A sok ezer 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar látványos rajzása a tiszavirágzás.
A tiszavirágzás során a kérészek a víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a folyó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A kifejlett rovarok közismerten rövid életűek, innen származik a tiszavirágéletű, vagy kérészéletű elnevezés. Nézd meg videó ezt a pazar jelenséget.
A Tisza folyóról írta Petőfi sándor az egyik legismertebb költeményét, mely egyike legszebb tájleíró verseinek. A vers 1847. május 5-én a Honleányok Könyve első füzetében jelent meg . A vers története i 1846. nyár végén kezdődik, amikor Petőfi a Felső-Tisza vidékén járt, felkereste Kölcsey sírjátSzatmárcsekén ahol, Luby Zsigmondnál tartózkodott.
Valószínüsíthető, hogy barátjával kirándulást tettek Luby Zsigmond szülőfalujába Nagyarba, mely a Tisza és a Túr találkozásánál fekszik. így már talán érthetőek a vers nyitó sorai. A versetTisza élményi alapján végül a költő nem ott helyben, hanem már Pesten írta és 1847. februárra befejezte be.
