Sziénai Szent Katalin

Sziénai Szent Katalin (születési neve: Caterina Benincasa da Siena) (Siena, 1347. március 25. – Róma, 1380. április 29.) olasz misztikus, a domonkos harmadrend tagja és egyháztanító. Elszegényedett nemesi családban született. Gyermekkorában nem járt iskolába, későn tanult meg írni és olvasni. Hat éves korában látomást látott a trónon ülő Jézusról, és ennek hatására szüzességi fogalmat tett. 15 évesen csatlakozott a domonkos harmadrendhez. Domonkos barátok segítségével kezdte el olvasni a Breviáriumot és a Szentek cselekedeteit. A  Ferences renddel és az Ágoston renddel is kapcsolatban állt. Szónoklatainak ereje, melyről imái és levelei tanúskodnak, egyre több embert vonzott köré. 19 éves korában misztikus lelkesedéstől áthatva végleg elhagyta szülővárosát, és követőivel békét hirdetve bejárta Itáliát. 1370 körül politikai és társadalmi követeléseket is megfogalmazott: a keresztények egymás közötti megbékélését, keresztes háborúk indítását a hitetlenek ellen és a Szentszék visszaköltözését Avignonból Rómába. Fellépése nyugtalanságot váltott ki, és bizalmatlanságot keltett. 1374-ben pünkösdkor eretnekség vádja miatt kellett megjelennie a Domonkos-rend legfelsőbb grémiuma előtt Firenzében, de válaszaival elnémította ellenzőit.  Sienában pestisjárvány tört ki, csodának számító gyógyulásokat tulajdonítottak Katalinnak, és hírneve tovább nőtt. Gyóntatójának közlése szerint 1375. április 1-jén Pisában a keresztre feszített Jésus előtt részesült Krisztus szenvedésének stigmáiban, de kérésére ezek láthatatlanok maradtak. Sokat és hosszan böjtölt, a böjtölés után is egyre kevesebbet evett. Elegendő volt számára az Oltáriszentség vétele.  1376 júniusában egy maroknyi hívő kíséretében elindult Avignonba. Három hónapig tartózkodott a városban, és találkozott XI.Gergely pápával. A mai napig vitatott, hogy volt-e szerepe Katalinnak a Szentszék Rómába való visszatérésében. 1376. szeptember 3-án a pápa elhagyta Avignont, és 1377. január 17-én ünnepélyesen bevonult Rómába. XI. Gergely halála után Katalin VI. Orbán pápát támogatta, és kérésére Rómába költözött. 1380. április 29-én 33 éves korában halt meg súlyos betegség következtében. Rómában a Santa Maria sopra Minerva templomban helyezték örök nyugalomra. II. Piusz pápa avatta szentté 1461-ben, VI. Pál pápa emelte az egyháztanítók közé 1970-ben. 1999-ben II. János Pál pápa – Keresztes Szent Terézia Benedikta és a svéd Szent Brigitta mellett – Európa védőszentjévé avatta.