2019. május 19. vasárnap Ivó, Milán

Napkelte: 5:02 Napnyugta: 20:19

CHF CHF 288,37000
EUR EUR 325,19000
USD USD 291,02000

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

Irodalmi névalkotások

2017.02.05. 17:49 M. Bálint Emese
 

Sokan nem is tudják, hogy nevüket egy írónak, esetleg egy zeneszerzőnek köszönhetik. Az irodalmi művekben nagyon fontos szerepe van a névadásnak. A latin mondás szerint Nomen est omen, azaz a névben ott van viselőjének a sorsa, nem véletlen tehát hogy egy jól sikerült névadással a megformált karaktert is erősíteni tudja az alkotó.

Vörösmarty MihályÖsszeszedtük azokat a neveket, melyek keletkezése, elterjedése az irodalomhoz, a művészetekhez köthető. Számos esetben maga az író alkotta meg a nevet, azonban olyan eset is előfordult, amikor az irodalmi alkotás hatására lett az adott név népszerű és elterjedt. Erre nagyon jó példa a Lilla név, mely a Lilla-dalok hatására vált ismertté Csokonainak köszönhetően.

A legnagyobb magyar névalkotó – ha szabad ilyet mondani – Vörösmarty Mihály volt a 19. században, számos napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő név az ő alkotása, példaként a Dalmát, vagy az Enikőt említhetjük.

Az írók között feltűnnek zeneszerzők is, többek között Kodály Zoltán, aki a Villő nevet "zenésítette" meg.

Név

Névalkotó

Keletkezésének körülményei

Dalma

Vörösmarty Mihály

Eredetileg férfinév volt, a Zalán futása című hőskölteményben szerepel először.  Forrása talán a nyelvjárási dalma szó, melynek jelentése: testes. Petőfi Sándor is használta saját álneveként. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór.

Zéta

Gárdonyi Géza

A láthatatlan ember című, Attila hun király udvarát bemutató regényében egy bizánci görög fiú neve.  

Imola

 Jókai Mór

Az Imola magyar irodalmi névalkotás egy növény-nemzetség nevéből alakult át, azáltal hogy Jókai Mór alkalmazta először, mint női nevet a Bálványos vár című regényében. A régi magyar imola szó jelentése: mocsár, hínár. 

Hajna

Vörösmarty Mihály

A Hajna női nevet Vörösmarty Mihály alkotta meg a hajnal szóból a Zalán futása című művében.

Hippia

Madách Imre

Madách Imre névalkotása Az ember tragédiája című művében, valószínűleg a Hippolita névből alkotta meg.

Csinszka

Ady Endre

A Csinszka magyar eredetű női név. Ady Endre által a csacsi szóból képzett Csacsinszka rövidülése, mely feleségének, Boncza Bertának volt beceneve, majd írói neve is.

Csilla

Dugonics András

A név a csillag szóból származik, melyet először Dugonics András használt 1788-ban megjelent Etelka című regényében.

Tünde

 

Vörösmarty Mihály

A nevet Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból, s első ízben a Csongor és Tünde című drámai költeményében bukkant fel.

Enikő

Vörösmarty Mihály

Az Enikő női nevet szinténVörösmarty Mihály költőnk alkotta meg az ősi Enéh névből a -kő kicsinyítő képzővel, a név eredeti jelentése szarvastehén.

Estilla

Jókai Mór

Az Estilla név Jókai Mór névalkotása, a Levente című színműben szerepel. Valószínüleg az Esztella névet alakította át.

Ilma

Vörösmarty Mihály

Az Ilma női név Vörösmarty Mihály alkotása a Csongor és Tünde című művében, talán a Vilma rövidítéseként.

Jolán

Dugonics András

Jolánnői nevet Dugonics Andrásnak köszönhetjük, a Jólánka, Etelkának leánya című regényében szerepel először 1803-ban. Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány), vagy a görög Jolantha (a viola virága) név.

Lilla

Csokonai Vitéz Mihály

A Lilla női név a Lívia és a Lídia régi magyar becézéséből alakult önálló névvé. Csokonai Vitéz Mihály szólította így Vajda Julianna nevű múzsáját, a név a Lilla-dalok hatására terjedt el és vált népszerűvé.

Délibáb

Tompa Mihály, Jókai Mór

A Délibáb név eredetileg irodalmi alkotásokban szerepelt női névként, Tompa Mihály: Csörsz árka, valamint Jókai Mór: Levente című műveiben.

Villő

Kodály Zoltán

A Villő név már a XX. század első harmadában keletkezett,  Kodály Zoltán névalkotása, mely az 1925-ben szerzett gyermekkórusának címében szerepel. A villő szó a villőzés, régi magyar téltemető szokás során énekelt versekben fordul elő. Valószínűleg a latin villus szóból ered, aminek a jelentése lomb - mivel a lányok villőzéskor fűzágakkal járták a falut -, és összefügghet a szlovák víla szóval is, aminek a jelentése tündér.

Árnika

Lázár Ervin

Az Árnika nevet Lázár Ervin alkotta, a Szegény Dzsoni és Árnika című művében szerepel először. Eredetileg egy növénycsalád neve.

Etelka

Dugonics András

Az Etelka az Etele férfinév női párja. A név Dugonics András író alkotása az Etelka című művében.

Kincső

Jókai Mór

A Kincső női név Jókai Mór alkotása A jövő század regénye című művében, bár ott helynévként szerepel, az elképzelt őshaza magyar formájú neve, aminek a kínai változata Jókai szerint Kin-Tse. A név helynévből a 20. században vált női névvé.

Tímea

Jókai Mór

A Tímea Jókai Mór által alkotott női név. Először Az arany ember című regényében tűnt fel, Timéa alakban,vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. Az eredeti görög név elemeinek jelentése: jó és tisztelet.

Gyöngyvér

Arany János

A Gyöngyvér magyar eredetű női név, jelentése: gyöngytestvér, Arany János névalkotása a régi magyar Gyöngy névből, a Buda halála című művében.

 Jonathan SwiftAz irodalmi névalkotás természetesen nemcsak a magyar írók sajátossága. Ibsentől Verne Gyuláig találunk alkotókat, akiknek tollából keletkeztek napjainkban is kedvelt személynevek.

A Pamela név széles körben történő elterjedése, hazánkban a Dallas című amerikai filmsorozatnak köszönhető, miközben a női név már a 16-18. században megjelent irodalmi művekben.

Másik érdekesség, amire valószínűleg a Grimm testvések sem gondoltak, hogy a Hófehérke név szerepelni fog az anyakönyvezhetőnek minősített nevek között Magyarországon a 21. században.

 

Név

Névalkotó

Keletkezésének körülményei

Vanessza

Jonathan Swift

A Vanessza nevet az angol-ír író, Jonathan Swift alkotta Esther Vanhomrigh nevéből, akivel Swift 1708-ban találkozott. A nevet úgy alkotta, hogy Vanhomrigh vezetéknévből leválasztotta a Van szót és ezt kötötte össze a Esther keresztnév becézett formájával, az Essával. Az is elképzelhető, hogy Swift a nevet Phanessa misztikus istennő nevéből származtatta. 1726-ban jelent meg a név először nyomtatásban a Cadenus és Vanessa című műben, mely alkotás Swift Vanhomrighal való kapcsolatáról szóló verseskötet.

Paméla

Sir Philip Sidney

Sir Philip Sidney alkotta meg a Pamela nevet, mely egy fontos szereplőjének a neve The Countess of Pembroke's Arcadia című epikus prózai művében. Ezen művét a 16. század végén írta és posztumusz jelent meg. Sokan úgy gondolják, hogy Sidney két görög szóból állította össze a nevet: pan ("minden"), és meli ("méz").
Samuel Richardson Pamela című regénye 1740-ben (vagy 1741-ben) hozta el, hogy a lehetett névként használni, azonban a 20. századig nem terjedt el jelentősen.

Melinda

D'Ussieux

A Melinda női név ismeretlen eredetű: ezt a nevet használta D'Ussieux francia író 1775-ben egy elbeszélésében és Katona József innen vette át Bánk bán című drámájához, a név ezután terjedt el.

Zelmira

Gioacchino Rossini és Christoph Willibald Gluck

A Zelmira bizonytalan eredetű női név, az olaszban irodalmi névalkotás, amelyet a Gelmiro férfinév párjaként tartanak számon, Gioacchino Rossini és Christoph Willibald Gluck operáiban fordul elő. A férfinevet a egy germán eredetű spanyol névből származtatják, eszerint a jelentése győzelem + híres, más források szerint arab eredetű, a jelentése ekkor ragyogó, fénylő.

Anitra

Henrik Ibsen

Az Anitra női név irodalmi névalkotás: Henrik Ibsen Peer Gynt című művének egyik szereplője.

Alóma

 

Az Alóma név eredeti alakja (Aloma) az Aloma, a Dél-sziget királynője című amerikai film szereplőjének - feltehetően mesterségesen alkotott - neve.

Száva

Jules Verne

A Száva Jules Verne Sándor Mátyás című regényének nőalakja után a magyarban női névként használatos, de a szláv nyelvekben a Száva férfinév, a Szabbász név alakváltozata. Verne ihletője talán a Száva folyó neve volt.

Pamina

Mozart

A Pamína bizonytalan eredetű női név, mely Mozart Varázsfuvola című operája főszereplőjének a nevéből származik.

Hóferérke

Grimm fivérek

A Hófehérke újabb keletű névadás, a Grimm fivérek mesehősének neve alapján.

Szerző: Mihályi Géza

forrás:

 

 

Hozzászólások:

Még nem szólt hozzá senki.

A kommenteléshez be kell jelentkezni!

Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

Névnaptár