2016. december 11. vasárnap Árpád
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 7:22 Napnyugta: 15:52

CHF CHF 291,28000
EUR EUR 314,40000
USD USD 295,88000

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Árpád

Névnapok: december 11.
Nem:Férfi
Eredet:magyar / ősmagyar

Leírás:

Az Árpád régi magyar férfinév, az árpa szó -d kicsinyítőképzős származéka. A -d képző a valamiben bővelkedőt is jelenti, így jelentése azonos lehet 'árpás-árpácska' jelentésével. Női párja az Árpádina. A nevet a 19. században újították fel Árpád fejedelem tiszteletére. 1967-ben a 27. leggyakoribb férfinév volt, a 80-as években visszaesett a 41. helyre. Az 1990-es években ritkán fordult elő, a 2000-es években a 77-100. leggyakoribb férfinév.

Artúr

Névnapok: december 11.
Nem:Női
Eredet:-

Leírás:

Az Artúr valószínűleg kelta-angol eredetű férfinév, jelentése esetleg: medve. Egy római nemzetségnévből való származtatása szintén bizonytalan Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.

Dániel

Névnapok: december 11.
Nem:Férfi
Eredet:héber

Leírás:

A Dániel  férfinév héber eredetű (דָּנִיּאל Dáníjjél), jelentése: Isten a bírám. A kereszténység felvétele előtt a magyarságnak volt egy Danszemélyneve, mely később összeolvadt a Dániel névvel. Női változata: Daniella. A Dániel az előző századokban főleg a reformátusok körében volt népszerű, 200 évvel ezelőtt Debrecenben a 15., 100 évvel ezelőtt a 19. leggyakoribb név volt. Országszerte csökkent a népszerűsége, 1967-ben csak 56-an kapták ezt a nevet. A 80-as években már a 23. leggyakoribb férfinév lett.Az 1980-as és 1990-es években igen gyakori lett,  a 2000-es években a Dániel a 4-7. leggyakoribb férfinév.

Szabin

Névnapok: december 11.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:

A Szabin férfinév a latin Sabinus névből ered. Jelentése: Szabin (néphez tartozó) férfi. Női párja: Szabina. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.


Névnap meghatározása

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról:

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. A balkáni országok közül az ortodox hagyományú  népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése,  a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és kevésbé személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

  • Wikipédia: Magyar névnapok
  • Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
  • Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.