Az Ágota névnappal kétszer találkozhatunk az asztali naptárakban, január 11-én és február 5-én.
A februári névnap Szent Ágotához köthető, aki egyike annak a hét női szentnek, akik Szűz Mária mellett név szerint szerepelnek a szentmise kánonjában
Ágota Cataniában született előkelő családban és Szent Ágneshez hasonlóan egész fiatalon szüzességi fogadalmat tett.. Decius császár keresztényüldözése alatt a szépséges lányt a helytartó kiszemelte magának. A lány – aki ekkor már elhatározta, hogy életét Krisztusnak szenteli - a helytartó közeledését visszautasította.
A helytartó utasítására megpróbálták átnevelni, azonban a lány ennek ellenállt, sők később – miután börtönbe vetették – a kízásokkal sem tudták megtörni. Végül feldühödött bíró látta, hogy nem boldogul, ezért iszonyúan megverette és melleit levágatta. A legenda szerint az ezt követő éjszakán megjelent előtte Szent Péter és teljesen meggyógyította. A zsarnok ezután éktelen haragra gerjedt és addig kínoztatta, míg a kínzásokba belehalt, a temetésére február 5-én került sor a 6. századi Jeromos-féle Martyrologium szerint.
Szintén Szent Ágotához kötődik a legenda miszerint a következő évben halála napján kitört az Etna. A megrémült emberek Ágota sírjához menekültek, s a sírt borító leplet ragadták meg, s azzal vonultak az áradó láva elé. A láva megállt, a tűzhányó elcsendesedett.
Ezen csodának köszönhetően a Ágota tisztelete gyorsan elterjedt. A középkorban egyike lett a tizennégy segítő szentnek. Ágota a védőszentje lett számos városnak és országnak, többek között olaszországi Cataniának és Molisenek, Máltának, San Marinónak.
Források: