2024. május 23., csütörtök
Dezső névnapja

Balázs és a balázsolás

2014-02-02 10:31 | Nézettség: 1829
Február 3-án tartják a Balázsok névnapjukat és ez a nap a balázsolás napja is. Ki ne hallotta volna már ezt a kifejezést, de vajon mindenki tudja-e, hogy honnan ered, mit jelent, és mi köze van Szent Balázshoz, illetve a Balázs névnaphoz.
Balázs és a balázsolás

A Balázs név az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától.

Balázs napi hagyományok

A balázsolás eredete Szent Balázs püspök nevéhez fűződik, aki  egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán. Hálából a fiú anyja ételt és gyertyát adományozott számára. Ezen történetből  alakult ki jópár népszokás. Az ezen a napon templomba menő diákoknak a pap két összekötött égő gyertyát tart a nyakukhoz, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól. Ugyancsak a torokfájáshoz kapcsolódik az alma megáldásának szokása is, melyet szintén ezen a napon végeztek, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Fedruár 3-án szokás volt, hogy diákok házról házra jártak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítóiknak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába. Ezeket a diákokat hívták Balázs vitézeinek.

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, melyhez az aznap megszentelt Balázs-bort ittak. A bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A magyar szőlősgazdák körében volt szokás, hogy a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét azért, hogy Balázs majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.

A Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen.

Szent Balázs

Szent BalázsA Balázs naphoz kapcsolódó népszokások nagy része Szent Balázshoz kötődik,  aki  orvos és püspök volt az örmény Sivas városban. Életéről nagyon keveset tudni. Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahol imádkozott, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba zárták. Rabsága során rengeteg csodát tett. Kivégzéséhez is legenda fűződik: először vízbefojtás általi halálra ítélték és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A püspök azonban a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.  A sikertelen vízbefojtás után végül lefejezték

Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása azonban csak a 16. században keletkezett.

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is.

Szent Balázs életéhez egy másik legenda is fűződik, miszerint egy alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

A magyar irodalomban is megjelenik a balázsolás, az eseményről Babits Mihály is írt gégeműtétje előtt a Balázsolás című versében.

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!
        Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
        s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
        Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
        aki hozzád imádkozott
fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az
        oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
        s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
        életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mondulák
        lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
        nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
        segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermekmódra, balgatag,
        hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
        magasabb szellemek de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
        hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs!
        ki mint a szepegő kamasz,

  térdeplek itt együgyű oltárod kövén
        mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
        és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
        zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
        kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
        kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
        hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs!
        Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
        kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér ízét,
        a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
        csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
        okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
        még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is
        olyan nagy dolog a halál.

Forrás:

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Május hónap névnapok