A Barbara és Borbála női neveknek december negyedikén van a névnapja, ami nem meglepő, hiszen rokon nevekről beszélhetünk. A Borbála a magyar változata a Barbara névnek, mely görög eredetű és a jelentése idegen, külföldi nő. Érdekesség, hogy míg a név magyar változata, a Borbála rendkívül gyakori volt a 16-18 században, addig napjainkban az eredeti alak, a Barbara jött újra divatba. A Barbara a 2000-es években 23-35. leggyakoribb női név, a Borbála pedig a 78- 83. volt.
A Borbála név régi népszerűségének köszönhetően sok beceneve önállósult és napjainkban keresztnévként használatosak, többek között a Bori, Biri, Bora, Boris és a Boróka is mely egyben egy növénynemzetség neve is.
December negyedikén szokás vágni a borbálaágat, mely cseresznyefaágat, vagy kilencféle gyümölcsfa ágát, esetleg orgonabokor ágat jelent. Ezt kell vízbe tenni és amennyiben karácsonyra kivirágzik, akkor az azt jelenti, hogy az újévre férjhez mennek a lányok.
Szent Borbála a keresztény kultúrában a tizennégy segítőszent egyike. Az sem meglepő, hogy hazánkon kívül a Szent Barbara névalak ismert. Szent Borbála tisztelete a 7. századtól elterjedt és ma is erős, függetlenül attól, hogy a korai keresztény dokumentumok nem említik a nevét. A legendáit övező kérdőjelen miatt a hivatalos katolikus naptárból 1969-ben kikerült, népszerűsége ennek ellenére töretlen.
Borbála legenda szerint Borbála rendkívüli szépségű fiatal leány volt, akit gazdag, görög származású pogány apja még a széltől is óvta. Valahányszor az apa kereskedelmi útra ment, leányát egy magas toronyba zárta, ahol egy kellemes lakrészt rendezett be neki. Kihasználva apja egyik üzleti távollétét, Borbála titokban felvételét kérte a keretény egyház közösségébe. Egyszer, amikor apja elutazott, megparancsolta, fürdőt építsenek Borbálának két ablakkal. Borbála elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön, majd bevallotta apjának, hogy keresztény. Apja visszatértekor bevallotta, hogy keresztény. Emiatt apja azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte.
A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta. Apja a lányát a bíró elé hurcolta, aki megfélemlítésül keresztényeket kinzott Borbála szeme láttára. Miután ez nem hatott, a város kormányzója, hogy ruhátlanul pellengérezzék ki a piacon. Az Úr azonban a segített neki: a földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő eltakarta testét, úgy mintha föl lett volna öltözve. Végül fővesztésre ítélték Borbálát, mely ítéletet saját apja hajtotta végre. De az isteni büntetést apja sem kerülte el, mikor hazafelé ment, villám sújtotta halálra .
A személyéhez kapcsolódó történelmi legendák miatt számos szakma tekinti a védőszentjének. Apja villám általi halála miatt alakult ki, hogy a villámcsapás és tűzvész ellen is kérik oltalmát, a vészharangra pedig rá szokták vésni a képét. Ezáltal lett a harangok és a harangöntők védőszentje, de neki ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket is. A puskapor feltalálása után hamarosan a tüzérek védőszentje lett, tekintettel arra, hogy puskaport akkoriban a villám és a tűz egyesült erejének gondolták. A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, bízva abban, hogy megóvja a veszélyes anyagot a felrobbanástól. Ezen túl a védőszentjüknek tekintik a hegymászók, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye fenyeget, de ugyanígy a bányászok is, akik a sújtólég veszélyében dolgoznak. Végül a torony miatt, amelyben lakott, a régi építőmesterek és kőművesek védőszentje lett.
Borbála legenda szerint Borbála rendkívüli szépségű fiatal leány volt, akit gazdag, görög származású pogány apja még a széltől is óvta. Valahányszor az apa kereskedelmi útra ment, leányát egy magas toronyba zárta, ahol egy kellemes lakrészt rendezett be neki. Kihasználva apja egyik üzleti távollétét, Borbála titokban felvételét kérte a keretény egyház közösségébe. Egyszer, amikor apja elutazott, megparancsolta, fürdőt építsenek Borbálának két ablakkal. Borbála elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön, majd bevallotta apjának, hogy keresztény. Apja visszatértekor bevallotta, hogy keresztény. Emiatt apja azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte.
A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta. Apja a lányát a bíró elé hurcolta, aki megfélemlítésül keresztényeket kinzott Borbála szeme láttára. Miután ez nem hatott, a város kormányzója, hogy ruhátlanul pellengérezzék ki a piacon. Az Úr azonban a segített neki: a földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő eltakarta testét, úgy mintha föl lett volna öltözve. Végül fővesztésre ítélték Borbálát, mely ítéletet saját apja hajtotta végre. De az isteni büntetést apja sem kerülte el, mikor hazafelé ment, villám sújtotta halálra .
Források: