2025. Április 24., csütörtök
György névnapja
György névnapja
Csilla név igazi különlegesség: nem bibliai eredetű, nem is idegen nyelvből átvett forma, hanem egy tudatosan megalkotott irodalmi név. Először Dugonics András 1788-ban megjelent regényében, az Etelkában olvasható. A szerző a „csillag” szóból képzett női nevet, így a Csilla jelentése: csillag, illetve tágabb értelemben fényesség, ragyogás. Nyelvészeti szempontból a magyar névadás egyik legszebb példája ez: természetből merít, mégis egyedi, dallamos, nőies hangzású.
A név alternatív jelentésére is utal néhány forrás: a nád vagy gyékény fiatal, hajlékony hajtásait is jelölheti, de ez a jelentés mára szinte teljesen kikopott a köznyelvből.
A Csilla név hivatalos névnapja április 22., de más napokon is felbukkanhat különféle naptárakban, például március 22-én, június 2-án, augusztus 10-én és november 22-én is szerepel. Ennek oka, hogy a Csilla nem keresztény szent neve, ezért nincs egyértelmű „szabályozott” napja a szentek naptárában – a névnap megválasztása inkább a közösségi szokásokhoz igazodott.
A Csilla név történetének megértéséhez elengedhetetlen megismerkednünk Dugonics András (1740–1818) életével. Ő volt az a piarista szerzetes, aki először alkotott eredeti magyar nyelvű regényt, és akinek célja volt a magyar nyelv és irodalom megerősítése a kor domináns latin és német nyelvű kultúrájával szemben.
Dugonics András Szegeden született 1740-ben, és már fiatalon a piarista rend tagja lett. A rend keretein belül filozófiát, teológiát és matematikát tanult, később pedig tanárként dolgozott többek között Kecskeméten, Nagyváradon és Budán. Munkássága során mélyen elköteleződött a magyar nyelv művelése mellett – célja az volt, hogy a magyar nyelv ugyanolyan irodalmi rangra emelkedhessen, mint az európai nyelvek.
1788-ban jelent meg Etelka, egy igen ritka magyar kisasszony nevekedése, szerelme és példás viselkedése című regénye, amelynek főhősnője az Etelka név mellett más, akkoriban még nem létező neveket is viselt – köztük a Csillát. Ez a mű volt az első magyar nyelvű regény, és hatalmas hatást gyakorolt az olvasóközönségre. Nemcsak a történet, hanem a magyaros hangzású nevek is népszerűséget hoztak a szerzőnek. A Csilla név tehát irodalmi úton került be a köznyelvbe, s a mai napig használatban van.
Dugonics nemcsak író volt, hanem nyelvújító, nyelvtudós és matematikus is. Többek között matematikai műveket is írt, valamint részt vett az első magyar nyelvű szótárak és nyelvkönyvek létrehozásában. Nevét ma több iskola, tér és utca viseli Magyarországon – különösen Szegeden, ahol a nevét viselő Dugonics tér is emléket állít a város híres szülöttének.
A Csilla név nemcsak az irodalomban él tovább, hanem a közéletben, sportban, zenében és médiában is több tehetséges nő viseli. Az alábbiakban négy ismert Csilla életútját és munkásságát mutatjuk be.
Tatár Csilla a magyar televíziós világ egyik legismertebb arca, akit sokan a Duna TV, az MTV, majd a TV2 és RTL műsorvezetőjeként ismerhettek meg. Karrierje a 2000-es évek elején indult, és hamar népszerűségre tett szert természetes, közvetlen stílusával. Számos műsort vezetett, köztük tehetségkutatókat, hírműsorokat és talkshow-kat. A szakmában elismert szakértelemmel és kiegyensúlyozott képernyős jelenléttel rendelkezik.
Az utóbbi években Tatár Csilla a televíziózás mellett saját online műsorokba is belevágott, például a „Megcsinálom!” című YouTube-sorozatba, amelyben inspiráló történeteket mutat be. Emellett aktív az egészségtudatos életmód népszerűsítésében is, több alkalommal nyilatkozott életmódbeli változásairól és sport iránti szenvedélyéről. Tatár Csilla neve ma már nemcsak a médiában, hanem a közösségi térben is egyet jelent a hiteles, modern női példaképpel.
Bátorfi Csilla a magyar sportélet meghatározó alakja, aki asztaliteniszben ért el kiemelkedő eredményeket nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Többszörös magyar bajnok, és hosszú évekig volt tagja a magyar női válogatottnak. A '80-as és '90-es években ő volt a magyar asztalitenisz egyik legfényesebben ragyogó csillaga, aki Európa-bajnokságokon és világversenyeken is kiemelkedően szerepelt.
Pályafutása során Bátorfi Csilla ötször vett részt olimpián, ami ritka teljesítmény a magyar sportolók körében. Eredményeivel és elhivatottságával sok fiatal sportolónak mutatott példát. Visszavonulása után edzőként és sportvezetőként is tevékenykedett, ezzel is továbbadva a sport iránti szenvedélyét. Bátorfi Csilla neve máig fogalom a magyar asztalitenisz világában.
Szentpéteri Csilla zongoraművészként és zeneszerzőként vált ismertté Magyarországon és külföldön egyaránt. Egyedi zenei világa a klasszikus zene alapjaira épít, de bátran ötvözi a pop, jazz, latin és világzenei elemekkel. Számtalan koncertet adott világszerte, és sajátos színpadi jelenlétével elvarázsolja a közönséget. Művészetében mindig fontos szerepet kap az érzelem és az improvizáció.
Pályája során több sikeres lemezt is kiadott, saját szerzeményei mellett ismert klasszikus műveket is újraértelmezett. Munkássága nemcsak a zenében, hanem a kultúraközvetítésben is jelentős, gyakran fellép jótékonysági eseményeken, kulturális fesztiválokon. Szentpéteri Csilla neve mára a kortárs magyar zeneművészet egyik legkülönlegesebb színfoltjává vált, aki képes megszólítani a fiatalabb generációkat is.
