2024. május 23., csütörtök
Dezső névnapja

Devizaspekuláció és a bolondok napja

2016-03-30 17:49 | Nézettség: 865
Ki ne figyelne manapság arra, hogy április első napján ne dőljön be ismerősei ugratásának. Április elseje – közkedvelt nevén bolondak napja – már régóta a tréfálkozás, egymás „ugratásának” a napja. Lassan már annyira belénk ivódott ez a szokás, hogy a valós híreket sem hisszük el ezen a napon. A nap eredetének és pár – mára már történelmivé vált – áprilisi tréfának néztünk utána.

E napnak világszerte sok elnevezése van. Angliában „All fools Day” (minden bolondok napja), Franciaországban „poison d'Avril” (áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentga” a neve. Nálunk április bolondjának nevezik az a személyt, akit megtréfálnak ezen a napon.

Alapszabály a bolondok napja kapcsán, hogy sok minden megengedhető, és ötletes tréfán nem illik megsértődni. Persze kerülni kell a durva vagy ízléstelen tréfákat, ám egy jól sikerült bolondság feldobhatja az ember és környezete napját.

 A bolondok napja eredete

Sajnos a bolondok napja eredetéről nincsenek megbízható információk, több elmélet és magyarázat is ismert, persze elképzelhető hogy valamelyik csupán áprilisi tréfa.

 Az első legismertebb magyarázat szerint a bolondok napja a középkori Franciaországból származik, ahol az év április elsején kezdődött, és e napon az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben hozott egy rendeletet, miszerint az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Ez a változás azonban csak lassan épült be az emberek köztudatába. Az április elseje pedig megmaradt a hamis évkezdetnek, amikor az emberek tréfás ajándékokat, meglepetéseket küldözgettek egymásnak.

Egy másik magyarázat egy német legendához kapcsolódik, mely szerint a törvényhozók 1530 április elsejére  Augsburgba egy találkozót szerveztek, ahol az állami pénzverés egységesítéséről akartak törvényt alkotni. A gátlástalan spekulánsok, akik előre tudtak a dologról, elkezdték a valutákkal való kereskedést, hogy profitáljanak a változásból. Azonban időzítési problémák miatt a gyűlésre nem került sor, így a törvényt sem alkották meg. Így a spekulánsok - akik arra játszottak, hogy a törvény elfogadásra kerül -  sok pénzt vesztettek, és nevetség tárgyává váltak. Ettől fogva ezt a napot német területen „az elbolondítás napjaként” emlegetik.

Egy következő elmélet szerint az óitáliai Saturnaliákból származott középkori bolondünnepre lehetne visszavezetni, amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” néven emlegettek. A probléma ezzel az elmélettel, hogy ezt a bizonyos napot – melynek első nyomait a 12. században fedezhetjük fel – december 28-án vagy újév napján tartották. Ezen bolondünnep jellegzetessége volt, amikor a féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga egy napra szerepet cserélt. Talán ennek a szokásnak a mai reinkarnációja az a szokás, miszerint az iskolákban április elsején a diákok tanárrá, a tanárok pedig diákká alakulnak.

Devizaspekuláció és a bolondok napja

Mások szerint a szokás az ókori Rómából származik, és a szabin nők elrablásához köthető. A szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elragadják lányaikat és asszonyaikat.

Év végül egy utolsó eredetverzió, mely a keresztény hagyományokból, a húsvéti passiojátékokból vezeti le a nap bolondok napja eredetét. A naiv, népies misztériumokban Krisztust, pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik. Innen ered a magyar Ponciustól Pilátusig szaladgál szólás is.

Történelmi áprilisi tréfák

Az egyik legrégebbi tréfát XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. A tréfa célpontja Gramont márki volt, akinek a ruháit március 31-ének éjszakáján ellopták és kissebre szabták. Másnap reggel a márki nem fért bele egyik ruhadarabjába sem, mikor az egyik beavatott cinkostárs még rá is erősített a dologra, mondván nagyon fel van dagadva. A márki gyorsan orvoshoz fordult, aki természetesen szintén be volt avatva, és a vizsgálat után receptet írt neki, amit a gyógyszerész nem értett, mivel az volt ráírva, hogy  „Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!”.

A nyomtatott sajtó megjelenése új szint hozott a bolondok napján elsütött tréfák területére. A brit lapokban már a 18. századtól szinte üzemszerűen jelentettek meg áprilisi tréfákat. 1798-ban valamennyi újságban hirdetés tudatta, hogy egy hatalmas menet vonul be a Westminster apátságba április 1-jén: lesznek köztük agg férfiak és nők, özvegyek és gyermekek, nős és elvált férfiak, férjes és elvált nők, mindenféle rendűek és rangúak. Az olvasóknak nem tűnt fel, hogy a megfogalmazás szerint mindenki a menetbe tartozik és szép számmal össze is gyűltek. Csak akkor esett le a tömegnek az átverés, mikor valaki elkiáltotta magát: "április elseje!".

1878-ban sok amerikai hitt annak a hírnek is, miszerint Edison a fonográf után olyan készülékkel áll elő, amely a földet gabonává, a vizet borrá változtatja, így megoldja az éhezés problémáját. A párizsi ócskavas kereskedőket pedig, Párizs jelképének, az Eiffel-toronynak a lebontásával „etette” meg a múlt század elején egy francia lap, azzal, hogy licitálásra hívta őket.  A BBC-t sem maradt ki a tréfagyártásból, 1957. április 1-jén a rendkívül bőséges svájci spagetti-termésről adott hírt, ezután többen spagetti fák után érdeklődtek.  1997-ben egy kínai újság április 1-jén arról írt, hogy Peking és London megállapodott abban, hogy Kína megkapja Észak-Írországot vagy Gibraltárt, Hongkong pedig a brit birodalomé marad.

Az internet megjelenése ismét új teret nyitott a tréfálkozásnak. Az első internetes áprilisi tréfa 1984-ből származik, amikor a holland Piet Beertema azt terjesztette el a világhálón, hogy Szovjetunió - tekintettel arra, hogy Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió akkori vezetője szabad vitafórumot keres – csatlakozni akar a usenet hálózathoz, a mai internetes fórumok elődjéhez.

Sajnos előfordultak rossz kimenetelű alkalmak is. Példaként említhető az az eset, amikor 1946. április 1-jén sokan álhírnek tekintették a vészjelzést egy földrengés után kialakuló szökőár kapcsán, amely Alaszkán és Hawaii szigetén söpört végig, és ez közrejátszott az áldozatok magas számában. Magyarországról, 1891-ből származik az alábbi történet mely szerint, egy vidéki család öngyilkos lett, mert egyik ismerősük a haditörvényszék nevében írt állevelében tudatta velük, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fiúkat halálra ítélték, mert elkopott a cipősarka.

 Egyéb hagyományok április elsején

 A magyar méhészek hagyományai szerint a méheket április elsején vagy április első hetében, lehetőleg szerdán vagy csütörtökön kell kiereszteni első röptükre. Így biztosítható, hogy abban az évben a méhek szorgalmasan gyűjtsék a mézet.

A néphit szerint április elsején akasztotta fel magát Júdás.

E nap komolytalanságában gyökerezhet az a népi hagyomány, mely szerint ezen a napon nem szabad vetni, mert nem lesz jó a termés.

 

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Május hónap névnapok