2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
Azonban, ha a név jövőjét nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy a kismamák, kispapák körében nem tekinthető divatos névnek, 2019-ban mindössze 12 kislány kapta ezt a nevet az egész országban, amivel a 338. leggyakoribb név lett az újszülöttek körében. A név a 2000-es években nem szerepel a legjobb 100-as listákon, pedig 1967-ben még a 13. leggyakoribb kislány név volt.
Az Editek szeptember 16-án ünneplik névnapjukat, mely névnap Wiltoni Szent Edithez köthető, aki 948 szeptember 15-én nagyon fiatalon halt meg és a katolikus egyház a halálát követő napra tette az ünnepnapját, ezért tartjuk az Edit névnapot ezen a napon.
Az Edit névnapok között a legtöbb névnapokkal foglakozó portálnál nem szerepel az augusztus 9, ami egy viszonylag friss, az auschwitzi haláltáborban mártírhalált halt szenthez köthető, akiről a későbbiekben olvashatsz. A Névnaptár oldalon a további névnapok közé felvettük ezt a dátumot.
Wiltoni Szent Edit I. Edgár angol király és Vilfréda királyné gyermekeként született, a középkori királylányból szentként tisztelt apáca lett. Jámbor édesanyja kolostorban neveltette, ahol Edit hamar nagy szentség hírébe jutott. A korabeli krónika szerintː „inkább kerülte, mint elhagyta a világot”.
Nagyon fiatalon, 23 éves korában halt meg. Hanarosan szentként kezdték tisztelni, melyben komoly része volt Szent Dunstannak, aki kortársa volt Editnek. Ünnepnapját szeptember 16-ára tették.
Edith Stein, aki nem Edit, hanem Keresztes Szent Terézia Benedikta néven lett katolikus szent. Edith Stein zsidó származású német filozófus, karmelita apáca volt. Edith Stein ortodox zsidó családban született, és hosszú és sajnos végül tragikus módon lett katolikus szent. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, áttérését többek között az okozta, hogy 1921-ben elolvasta Ávilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát.
Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, akkori gyóntatója – Schwindt prelátus – közreműködésével a speyeri dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár. 1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.
1933-ban belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce. Itt írta meg a Véges és örök lét című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinói Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták.
Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.
1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták, mely folyamat nem volt zökkenőmentes, mivel egyes zsidó csoportok – többek között a Simon Wiesenthal Központ – ellenezték a boldoggá avatást. Véleményük szerint a katolikus doktrínák alapján az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg.
A katolikus egyház azonban megvédte álláspontját azzal, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet, vagyis az vezetett a halálához, hogy kiállt egyház erkölcsi tartása mellett, tehát mártír. 11 évvel boldoggá avatása után II. János Pál pápa 1998. október 11-én szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce néven. Edit Stein vagyis Szent Terézia Benedikta ünnepnapját augusztus 9-én tartjuk, halálának napján. A szent Európa társvédőszentje és az árvák és a mártírok védőszentje is.
