A név az Enéh szóból származik a kő kicsinyítő képző hozzáadásával, melynek eredeti jelentése fiatal tehén vagy fiatal nőstény szarvas az ünő volt. De hogy kapcsolódik Enikő a csodaszarvas legendájához?
A csodaszarvas mondájában Hunor és Magor anyjának a neve volt Enéh és ezt toldotta meg az író egy kicsinyítő képzővel.
Arany János:Rege a csodaszarvasról(részlet)
Hős fiai szép Enéh-nek:
Hunor s Magyar, két dalia,
Két egy testvér, Ménrót fia.
Az Enikő név először Vörösmarty Mihály: Két Szomszédvár című verses epikai művében jelenik meg, melyet a költő 1931-ben hexameterekben írt.
A vers Magyarországon játszódik Kun László uralkodása alatt, történelmi alapja nincs. A történet főhőse, Sámson Tihamér királya oldalán külhonban harcolt, miközben Káldor, a szomszédos, ellenséges vár ura fiaival orvul kiirtották a Sámsonok teljes nemzetségét. A király jóváhagyásával Tihamér bosszút áll, elpusztítja Káldorékat. Enikő a műben Káldor gyönyörű leánya, aki csókkal fogadja az apja ruhájába öltözött Tihamért, mert azt hiszi, atyja jött meg. Tihamér felfedi kilétét, a leány összeroskad és meghal családja kiirtójának karjai között.
Enikő a költő vonzó női ideálja: törékeny, bájos, búsongásra hajló lélek. Az élet gonoszságát nem ismeri, önhibáján kívül szenved; összetörik annak közelében, akinek boldogítására lett volna hivatva.
„’Volt gyönyörű öszhang s hítták vala szép Enikőnek.”
A Káldor név is ekkor keletkezett szintén Vörösmarty tollából. A név eredete ismeretlen, egyes feltevések szerint a kaldeus néptörzs nevéből származik. Az Enikők a névnapjukat még ünnepelhetik április 16-án is, de az elterjedtebb dátum a szeptemberi. Az Enéh nevet viselők pedig november 13-án tartják a névnapjukat.