2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
A Flórián névnap május 4-én található a hagyományos naptárakban, a névnap szent Flóriánhoz köthető, aki ezen a napon hallt mártírhalált Kr.u. 304-ben.
Szent Flórián 3. század második felében élt és római légióban századosként szolgált. Keresztény hitre tért át, abban a korban nem voltak jelentős keresztényüldözések. Azonban Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban újra kitört a keresztényüldözés. Amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták és bíróság elé állították, ahol halálra ítélték. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre.
Egykori katonatársai vitték a kivégzésre, akik megkötözték, majd követ kötöttek a nyakába, és fölállították a híd korlátjára. Azonban egyikük se merte a vízbe taszítani. Végül egy fiatal katona, aki nem ismerte lökte le Flóriánt a folyóba. Amikor a katona a zuhanó Flórián után tekintett, megvakult. A legenda szerint folyó egy kiálló sziklára sodorta a holttestet, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Flórián ezután megjelent egy Valéria nevű keresztény asszonynak, és megmutatta neki a holttest helyét.
A jelenés után a nő megkereste a holttestet, amelyet az üldözőktől való félelmében szalmával és lombbal takart le, majd kocsijába rejtve Lorchba vitte, és tisztességgel eltemettette. Szent Flórián sírja felett a 9. században oltárt emeltek, ma az Ágoston-rendi szerzetesek kolostora található ott.
Számos tűzoltással kapcsolatos történet, legenda marad fel Flórián kapcsán. Az egyik ilyen legenda szerint, amikor nagy tűzvész pusztított, a kis Flórián imádságának hatására eleredt az eső, és eloltotta a tüzet. Egy másik történet arról szól, hogy egy égő ház tüzét sikerült eloltania kis edényében vitt vízzel. Nagyon fiatalon beállt a Laureacumi önkéntes tűzoltósághoz, ahol egy nagy házban keletkezett veszedelmes tűz oltásában tűzoltócsapata élén hősiesen viselkedett.
A tűzben rekedtek életét saját életük kockáztatásával mentették meg, és a tüzet eloltották. A következő legenda már katona korából származik: az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián szinte kilátástalan helyzetben fékezett meg. A tűzhaláltól megmentett katonák emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész megfékezését és hírét szájról szájra adták.
Szent Flórián A tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje.
Kultusza, főként német, osztrák, svájci, lengyel, román, szláv, cseh, szlovák, olasz és magyar területeken terjedt el és a 15. században élte a virágkorát. A tűzoltókat Flórián-lovagoknak nevezték Lengyelországban, a varsói első tűzoltó szövetség pedig a Flórián Szövetség elnevezést kapta. Hazánkban az első írásos említése 1351-ből, az Érsekújvári Kódexből való Délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, a szent tisztelete által a ház védelmét remélve a tűzvésztől.
Albert Flórián sokác felmenőkkel rendelkező magyar válogatott labdarúgó, az egyedüli magyar aranylabdás, és a Nemzet Sportolója.
Albert Flórián az igazi fradista mintaképe, pályafutása alatt végig, 1952-től 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra legyőzték az olasz Juventust.
Sikeres volt a válogatottban is, pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen összesen 32 gólt szerzett. 1968-ban és 1973-ban szerepelt a világválogatottban és 1972-ben az Európa-válogatottban. 1967-ben elnyerte az aranylabdát, 1962-ben pedig a világbajnokság gólkirálya volt.
forrás: Cultura
