Fülöp: királyok, szigetek, szentek

Fülöp névről

Több különböző idegen nyelven is ismert, angolok  Philipnek szólítják e-név viselőit, németül Philipp, franciául pedig Philippe, olaszoknál a Filippo, a megfelelője, spanyolul és portugálul Felipe, lengyel, cseh, holland, szlovák és szerbhorvát nyelven pedig Filip alakban használatos.

A névhez két szent is kapcsolódik Fülöp apostol és Néri Szent Fülöp, aki a 16. században élt katolikus pap volt,  akinek a nevéhez kötődik az Oratoriánus rend megalapítása

Szigetek, melyek a Fülöp nevet kapták.

A Fülöp-szigetek független állam Délkelet-Ázsiában található a Fülöp-szigetek Szigetállam, mely 7641 szigetet foglal magába, a sos-sok apró szigetből csak körülbelül 800-on laknak. A szigetcsoportot a nagy felfedezések korában az ismert felfedező, Magellán Ferdinánd, a spanyolok szolgálatban álló portugál hajós fedezte fel 1521-ben. A gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot. A spanyol–amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az USA 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét. Az ország Dél- és Délkelet-Ázsia államai közül az egyetlen döntően keresztény vallású állam.

Néri Szent Fülöp - május 26

Fülöp Firenzében született, egy jogász fiaként. Fiatal korától nagy hatással voltak rá a Domonkos-rendi hagyományok, a firenzei domonkosokkal való kapcsolata révén. Tizenhat évesen a gyermektelen nagybátyjához került, Monte Cassino közelébe, aki üzlete átvételére nevelte volna. Fülöp ehelyett Rómába ment, ahol hamar a szegények és a betegek istápolásába kezdett. 1551-ben, immár 36 évesen, pappá szenteltette magát, és megalapította a San Girolamo della Carità nevű közösséget.  Fülöp megalapította a kongregációt, amelyet a pápa 1575. július 15-én engedélyezett. A kongregáció fogadalmak nélkül együtt élő világi papokból áll, akik az emberek között élve szolgálják őket. A már életében szentként tisztelt férfi 1595-ben hunyt el.

A társadalom perifériáján élő utcagyerekek, bűnözők, prostituáltak számára is kiszolgáltatta a szentségeket. Megbotránkozást keltett azzal is, hogy együtt nevelte a különböző nemű híveit. Néri Fülöpöt humora és bolondos egyénisége már életében népszerűvé tették. Számos anekdota emlékezik meg vidám személyiségéről, de különleges vallásos élményeiről is.

Legismertebb ilyen élménye 1544-ben történt, amikor is eksztázisban egy tűzgolyót látott, amely behatolt a száján keresztül a testébe. Tanítványai a halálakor abnormálisan megnagyobbodott szívét, valamint két törött bordáját erre az élményére vezették vissza.

Hogy szentként való tiszteletét visszaszorítsa, Fülöp sokszor bolondként, bohócként viselkedett másokkal. Ezzel egyúttal próbára is tette őket. Az ismert anekdota szerint egy állítólag csodatevő, vizionárius apácát kellett megvizsgálnia. Fülöp betoppant az apáca zárdájába és megkérte őt, hogy húzza le sáros cipőjét. A nő felháborodva utasította vissza a kérést, mire Fülöp megállapította, hogy az apáca nem lehet szent, „mert hiányzik belőle az alázat”.

Néri Fülöpöt 1615. május 11-én avatták boldoggá és 1622. március 12-én szentté.

forrás: Wikipédia