2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
Hazánkban a Gabriel alakot már a 12-13. században használták, Gábor alakban azonban csak 1514-ben jegyezték fel először. A Gábor alak csak a 17. század után terjedt el, főként az úri családok választották a nevet. A 19. század végétől a 20. század közepéig a 11-12. legnépszerűbb név volt.
2020-ban a 6. leggyakoribb férfinév a magyar lakosság körében, míg 2019-ben 404 újszülött kapta ez a nevet hazánkban, mely alapján a 36. leggyakoribb újszülött név.
Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Az Ószövetségben Gábriel angyal magyarázta meg Dániel próféta látomásának értelmét és a 70 évről szóló prófécia jelentését . Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani. Ezután Názáretben Máriánál is megjelenik, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását.
A későbbi keresztény hagyomány Mihály arkangyal és Rafael arkangyal mellett Gábrielt is az arkangyalok közé sorolta. Gábor főangyal, a Biblia szerint az Úr előtt álló hét főangyal egyike. Gábriel arkangyal csak 1921-ben került be a hivatalos római katolikus kalendáriumba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. 1969-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-ére tették római katolikus ünnepét. Ennek köszönhető, hogy a naptárakban a fő Gábor névnap március 24-én van, azonban szeptember 29-én is tarthatják a névnapjukat a Gáborok.
Egy történelmi legenda szerint III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedeme is követelte azt. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Rómába vitte. Ottó és II. Szilveszter pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki, Azonban II. Szilveszter pápa álmot látott, melyben Gábriel arkangyal arra figyelmeztette, hogy a koronát ne a lengyel királynak adja, hanem annak a követnek, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel az Árpád családból származó István magyar fejedelem követe, Asztrik apát érkezett és kérte a koronát. Szilveszter pápa megáldotta a koronát, és egy apostoli keresztet is küldött vele együtt, valamint egy levelet, melyben a magyarok királyát apostoli jogokkal ruházta fel.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja március 25-én van, amikor a közösség Jézus fogantatását ünnepli. A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az "angyali üdvözletre", vagyis arra a bibliai történetre, hogy Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a szeplőtelen fogantatás örömhírét.
Az eseményt Leonardo da Vinci is megörökítette Angyali üdvözlet című festményén.
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napját december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki.
A március 25-i naphoz kapcsolódó hiedelmek főként bibliai eredetűek és a fogantatáshoz kötődnek. Ilyen például, hogy azok az asszonyok, akik gyereket szerettek volna, ezen a napon a Szűzanya képe szobra előtt térdelve hosszan, sokszor egész nap imádkoztak.
A néphagyomány szerint ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bő termés érdekében. A hiedelem szerint az ezen a napon oltott fát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi, megvakul. Fecskehajtónak napnak is nevezik, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat, úgy vélték, hogy az ezen a napon vetett zöldségnek nem árt se a meleg, se a hideg.
Az időjárás szempontjából a borzokat és a békákat kell figyelnünk ezen a napon: ha megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz, viszont ha a borz kibújik a barlangjából, akkor nem fél többé a hidegtől, vagyis jön a jó idő.
Források:
