2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
Gergely névnapok
Magyarországon a március 12-i, illetve a május 9-i Gergely névnapok szerepelnek a hagyományos asztali naptárakban. A bővített naptárak szerint azonban több szent nevéhez is fűződik ünnepnap, így Gergely névnap is az évben.
Az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze a szentté avatott Gergelyeket és rövid történetüket, illetve a névnapokhoz való kapcsolódásukat.
| Névnap | Kihez kötődik? | Esemény |
| március 12. | Nagy Szent Gergely | I. Gergely pápa, vagy másnéven Nagy Szent Gergely római eltemetésének időpontja 604. március 12. A 8. századtól kezdve egészen 1969-ig ünnepelte a kereszténység ezen a napon. |
| május 9. | Nazianzi Szent Gergely | A római naptárba 1500 körül vették fel az ünnepét, május 9-re, amelyet egy 9. századi martirológium tévesen Gergely égi születésnapjaként közölt. |
| január 2. | Nazianzi Szent Gergely | 1969-ben áthelyezték az ünnepét január másodikára, de ennek ellenére a május 9-i névnap is megmaradt. |
| március 9. | Nüsszai Szent Gergely | |
| május 25. | VII. Gergely pápa | A pápa halálának napja (1085. május 25.) és egyben ünnepnapja is. VII. Gergely pápát XIII. Gergely pápa avatta boldoggá, majd 1728-ban XIII. Benedek pápa felvette a katolikus egyház szentjeinek sorába. |
| szeptember 3. | Nagy Szent Gergely | Nagy Szent Gergely eredeti ünnepnapja (március 12.) a nagyböjt egyik napja, ezért 969-ben áthelyezték ünnepnapját szeptember 3-ára, püspökké szentelésének emléknapjára. Az áthelyezéstől függetlenül az eredeti névnap is megmaradt. |
| november 17. | Tours-i Szent Gergely | Tours-i Gergelyt a római katolikus egyházban szentként tisztelik. Ünnepnapja, mely egyben halálának emléknapja is: november 17. |
Hét alvó legendája
A hét alvó legendáját – mely a mai köznyelvben használt hétalvó kifejezés eredetét is jelöli – először Tours-i Szent Gergely örökítette meg írásos formában. A középkori időutazást leíró történetben a hét ifjú: Maximianus, Malchus, Martinianus, Constantinus, Dionisius, Iohannes, Serapion Decius császár keresztényüldözésének áldozataként egy Ephesszoszhoz közeli barlang rabságába kerültek. A legenda szerint a barlangban mély álomba zuhantak és csak majd’ 200 évvel később, a kereszténység térnyerését követően, a barlang bejáratának megnyitásakor tértek magukhoz a hosszú alvásból. Gergely írása jelentős hatással volt a keleti és a nyugati irodalomra is. A történet egyes elemei a középkortól kezdve máig megjelennek az írók műveiben, így Mikszáth Kálmán Új Zrínyiász című művében is.
Gergely naptár
A Gergely naptár – mely a Julius Caesar nevéhez kötődő Julián naptár módosított verziója – 1582. október 4-én lépett életbe, XIII. Gergely pápa rendeletének értelmében. A bevezetés oka a Julián naptár, csillagászati időtől való minimális eltérése volt. A Julián naptár apró hibájából kifolyólag 1000 évente 8 napot csúszott a naptár a csillagászati időtől, így ennek egyszeri kiküszöbölésére 1582. október 4., csütörtököt követően a Gergely naptár szerint 1582. október 15., péntek következett és a köztes napok abban az évben kimaradtak.
Érdekesség, hogy Pécs lakóinak egyik fele (katolikusok, ortodoxok és protestánsok) megtagadták a Gergely-naptárt és még az 1640-es években is az égi naptár szerint tartották ünnepeiket.
Forrás:
