2024. május 23., csütörtök
Dezső névnapja

György - a sárkányölő

2014-04-24 09:04 | Nézettség: 1446
Sárkányölő Szent Györgyöt mindenki ismeri. Szentté avatásának okát jóval kevesebben. György a hithű keresztény, aki a keresztényüldözés áldozata lett a 4. században. Legendáját és a kapcsolódó népszokásokat gyűjtöttük csokorba ezen cikkünkben.

A név eredete

A György a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Már a 15. században is rendkívül gyakran használták, számos angol uralkodó viselte ezt a nevet. A György név igen gyakori név a magyar lakosság körében is. Népszerűsége ugyan csökken, azonban jelenleg még így is minden 18. magyar férfi büszkélkedhet ezzel az első keresztnévvel.

Szent György legendája

Szent György a római korban élt katona, keresztény mártír. A 14 segítőszent egyike, a köznyelvben leginkább sárkányölő lovagként ismert szentet, a legtöbb keresztény egyház elismeri, szerte a világban több város és ország tiszteli védőszentként. Nevéhez fűzödő legendát a hit - gonosz feletti - győzedelmeskedéseként értelmezhetjük. György a legenda szerint kereszténysége, a keresztény tanok hű képviselete miatt halt mártírhalált. Korábban Diocletianus császár hadseregének tagjaként élt, kiemelkedő teljesítményű, magas rangú katonaként, azonban a császár keresztényellenes cselekedetei Őt sem kimélték.

Mikor a császár metudta, hogy közeli rokonai is szimpatizálnak Györggyel, kivégeztette. György életében az elesettek védelmezője volt. Az elesetteket és gyengéket védelmezte akkor is, amikor a legenda szerint a sárkányt legyőzte. A Lüdiában portyázó sárkány, minden háziállatot felfalt a környéken és az uralkodó leányára is szemet vetett, György azonban vitézi harciasságával legyőzte a fenevadat és így a leány megmenekült. A sárkány legyőzése utána pogány terület lakói mind megkeresztelkedtek.

György - a sárkányölő

Szent György kereszt

A Szent-György kereszt ma több ország és város zászlaján és címerében megjelenik, de a jelkép már a középkorban is igen népszerű volt. Eredetileg a kereszteseket jelképezte, de később több lovagrend is felvette címerére. Az első keresztes hadjárat során a pápa elrendelte, hogy a különféle nemzeteket jelöljék eltérő színű keresztekkel, megkülönböztetés céljából. Ma - többek között - Milánó, Zára, Görögország, Grúzia, Anglia és még sok más ország és város jelképében szerepel a kereszt valamilyen formában.

Névnapi népszokások - Szent György hava

Áprilisban, Szent György napja a tavasz kezdetét jelenti a néphagyomány szerint. Ez a nap a római korban pásztorünnep volt. A pásztorok magukat és jószágaikat védték a boszorkányok rontásától tisztító szertartásokkal.

A római korból származó néphagyomány még a mai magyar népszokások között is megjelenik. A hazai állattartásban a Szent György napi kihajtás kiemelkedő jelentőségű még napjainkban is. A hagyomány szerint a római szokásokhoz hasonlóan tiszító szertartásokkal igyekeztek elkerülni a rontást a magyar gazdák is.  A területenként változó rontáselhárító eljárások a parasztházat, annak lakóit, és főként az istállót védték. Egyes területeken a háztáj körbeszórása, vagy füstölése volt jellemző, míg másutt az állatok kihajtásához használt vessző különlegességével igyekeztek távol tartani a gonoszt. Sok helyen jellemző volt az állatok áthajtása bizonyos eszközökön (lánc, ekevas, fejsze, stb.), mely tisztító hatással bírt.

Források:

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Május hónap névnapok