2024. május 2., csütörtök
Zsigmond névnapja
Zsigmond névnapja
A Terézia név eredete és jelentése régóta kutatások tárgyát képezi. Számos elmélet létezik arról, hogy honnan is származhat a név, és mi lehet annak jelentése. Az egyik elmélet szerint a név egy földrajzi hely nevéből származik. E hely lehet az Égei-tengeri Thera sziget, melyet ma Santorini néven ismerünk, vagy a Kréta melletti Therasia sziget, esetleg a dél-olaszországi Tarasz városa. Ezen elméletek szerint a Terézia név arra utalhat, hogy az abból a helyről származó emberről szól.
Más elméletek szerint a Terézia névnek inkább jelentése van, ami aratót vagy szüretelőt, sőt, akár vadásznőt is jelenthet.
A Teréz név egy rövidített forma a Terézia névből. Sok névnek vannak rövidített változatai, melyek gyakran könnyebben kiejthetőek, vagy kedvesebbnek hangzanak, és így még kötetlenebbül használhatóak mindennapokban.
A névnapok hagyományosan nagyon fontosak lehetnek a keresztény kultúrában. A Teréz és Terézia névnap is különleges jelentőséggel bír. A hagyományos Teréz névnap október 15-én van, amely Szent Terézia egyházi ünnepnapja. Azonban az idő múlásával és a különböző területek és kultúrák saját hagyományaival, több időpont is kialakult a Teréz és Terézia névnapra. Március 11., június 17., július 8., augusztus 3., október 1., október 3., mind olyan napok, amikor a Teréz és Terézia nevű személyek ünnepelhetik névnapjukat. A névnapok számos különböző okból váltak eltérő időpontokban ünnepelt dátumokká.
Az egyik különleges eset a Teréz anya, aki 2016-ban lett szentté avatva. Az ő egyházi ünnepét szeptember 5-ére tették, így ez a dátum is bekerül a névnapok közé, amennyiben követjük az évszázados hagyományokat.
A Terézia névnelók, valamint a belőle képződött Teréz névnap régen komoly hagyományai voltak a névadásoknál. Napjainkra azonban szinte eltüntek ezek a nevek a szülőszobából, 2019-ben például csupán 8 kislányt neveztek el Teréznek és 6-ot teréziának, ezzel a 413. és a 472. leggyakoribb név volt abban az évben.
A név népszerűségének csökkenése okán az összlakosságon belül is folyamatosan romlik a poziciója a statisztikákban. Míg 2004-ben a Terézia a 33 leggyakoribb magyar női név volt, addig 2023-ra visszaesett a 63. helyre. A Teréz pedig a 43. helyről csúszott vissza a 87. helyre. Azért nem volt ez mindig így.
A Teréz a XIX. század második felében volt gyakoribb név. A XX. század második felében a ritka nevek közé tartozott. Az 1983 és 1987 közötti statisztika szerint 306 újszülöttet anyakönyveztek Terézként. 1996-ban pedig 23 kislánynak adták ezt a nevet, mellyel a 216. volt a gyakorisági listán.
A név Mária Terézia királynőnk nyomán először az udvari arisztokrácia köreiben, majd a társadalom minden rétegében elterjedt. A Terézia a XIX. század, illetve a XX. század első felének kedvelt neve. Az 1870-es években mind a református, mind a katolikus felekezetűeknél az első 16 leggyakoribb név között találjuk. A névnek a katolikusok körében nagyobb volt a népszerűsége.
A Terézia név viszont a XX. század második felére a szinte eltűnt a divatos nevek közül. 1967-ben 199 kislányt anyakönyveztek ezen a néven. Az 1983 és 1987 közötti statisztika szerint pedig már csak 175. helyen állt a gyakorisági listán.
Sok híres nő viselte a Terézia nevet a történelemben és a kultúrában. Néhányan közülük kiemelkedően fontos szerepet játszottak a világban, és a nevük örökre beíródott a történelem lapjaira.
Lisieux-i Szent Teréz, karmelita rendi római katolikus apáca volt, akit a katolikus egyház szentként tisztel. Őt X. Piusz pápa "a modern idők legnagyobb szentjének" nevezte. Szent Teréz egyszerű és alázatos élete, valamint rendkívüli vallási hite mély nyomot hagyott a katolikus vallásban.
Halálos ágyán azt mondta: "Miután meghalok, rózsaszirmok záporozzanak rám." E nevezetes kijelentése után hozták kapcsolatba a virágokkal, és tartják a virágárusok, kertészek védőszentjének is. Egyházi ünnepnapja október 1-re került.
Ávilai Szent Teréz, karmelita rendi római katolikus szerzetesnő volt, akit a magyarok Nagy Szent Teréznek is neveznek. Szent Teréz halálának napján (október 4.) az egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, így Ávilai Szent Teréz emléknapját másnapra tették.
Azonban a naptárreform következtében október 4-ét (Ferenc napját) október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe október 15-e lett, ami egyben a legismertebb Teréz és Terézia névnap is.
Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya, az albán származású római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója. 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a szegények iránti elkötelezettsége miatt. Az indiai Kolkata szegénynegyedeiben végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kivívta.
II. János Pál pápa 2003-ban boldoggá, majd 2016-ban Ferenc pápa szentté avatta. A Teréz nevet Lisieux-i Szent Teréz iránti tiszteletből választotta.
Fernández Solar Szent Terézia volt az első chilei és a karmeliták első Európán kívül élt szentje. Ő az 1900-as évek elején élt, és különleges szentként tartják számon az egyházban.
Ahol nem Ferenc-napon, ott Teréz napján kezdték a szüretet, különösen az egri "terézszedés" és a Balaton-felvidéki borvidéken, ahol nagy mulatságokat, szüreti bálokat tartottak ezen a napon. A szüreti időszak egy olyan alkalom, amikor az emberek megünneplik a kemény munkájuk gyümölcsét, és a Teréz névnap a szüret hagyományos időpontjaként része lehet ezen ünnepelésnek.
Egyes vidékeken, mint például a Bánságban és Bácskában, a Teréz napját dologtiltó napnak tekintették. Ezen a napon nem moshattak és kenyeret sem sütöttek az asszonyok, mert úgy hitték, hogy mindez bajt és veszedelmet hozhatott a ház lakóira.
A Terézia név számos híres irodalmi, film- és zenei alkotásban is felbukkan. Néhány példa a híres Teréziákra a kultúrában:
Brunszvik Teréz,magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója 1824-ben ő állította fel Martonvásáron az első karácsonyfát Magyarország területén. 1828-ban megszervezte a krisztinavárosi ipariskolát. Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán.
Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában.
Mindemellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. A korábbi kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin volt.
Mária Terézia a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő volt, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között. Ő a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója és a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítója.
Ezen híres Teréziák példái a nevük méltó képviselői a különböző területeken, és hozzájárultak a kultúra és a történelem gazdagításához.
