Először is nézzuk meg a szabályozást: ma hazánkban csak olyan keresztnevet kaphatnak a gyerekek, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete jóváhagyott, a születési anyakönyvi kivonatba ugyanis csak ilyen utónevet írnak be. Az anyakönyvezhető nevek listáját havonta frissítik a Nyelvtudományi Intézet munkatársai, a listára új név úgy kerülhet fel, ha valaki azt kérvényezi és az intézet pedig jóváhagyja és kihirdeti.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1894. évi XXXIII. törvény szabályozta először a névadást, ami 1952. december 31-ig volt hatályban. Ezt követően az 1952. évi XIX. törvényerejű rendeletet vezették be, mely szabályozta, hogy Magyarországon a gyerekek maximum két hivatalos keresztnevet kaphatnak. A rendelet rögzítette továbbá, hogy a neveket magyar nyelven és a magyar nyelvnek megfelelő alakban jegyezzék be az anyakönyvi kivonatba.
1963. évi XXXIII. törvénybe újabb kiegészítés került, ami az anyakönyvezetőknek adott nagyob döntési jogkört, ők dönthettek arról, hogy elfogadnak-e egy adott utónevet nevet vagy sem. 1965-ben aztán újra változás történt, a törvény előírta, hogy a gyermek csak a nemének megfelelő nevet kaphat, és nem lehet idegen nevet bejegyezni, ha a névnek van magyar nyelvű megfelelője, és nem lehet egybeírt kettős nevet sem adni.
Most, hogy kiderült hogy törvényileg csak két keresztnév adható, nézzük meg azokat az okokat, amik oda vezethetnek hogy két keresztnév kerül az anyakönyvbe.
Számos családban nagy hagyományai vannak a keresztnevek "öröklésének". A tradíció követése sokszor azt jelenti, hogy a fiúk esetén a név apáról fiúra száll, a kislányoknál általában az anya vagy esetleg a nagymama névét, esetleg a keresztanya nevét szokták kapni.
A probléma ott jön elő, hogy sokszor ezek a több emberöltő óta viselt nevek nem feltétlenül divatosak az adott korban és ha esetlegesen a másik szülő nem annyira ragaszkodik a hagyományokhoz, viszont nem szeretne ódivatú nevet a ygermekénéek, máris egy potenciális névválasztási konfliktussal állunk szembe. Ezen konfliktus felodására tökéletes a második keresztnév adása. Persze itt is el kell dönteni hogy a tradicionális név az első vagy a második keresztnév legyen.
Egy másik ok lehet, ha aszülők nem tudnak megegyezni a keresztnévben és ekkor mindkettő ad egyet-egyet aztán majd a gyerkőc választ nagyobb korában, hogy melyiket szereti jobban. Az előfordul, hogy a második név csak azért kerül be, hogy könnyebben megkülönböztethető legyen a névviselő. Ez segíthet elkerülni az esetleges névzavarokat, különösen akkor, ha az egyik név különleges vagy nehezen kiejthető. A szülők számára fontos lehet, hogy a gyermek neve egyedi legyen és könnyen megjegyezhető.
A két keresztnév választásának előnyei közé tartozik az is, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a gyermeknek egy hétköznapi és egy különlegesebb nevet is adjanak. Minden szülő szeretné, hogy gyermeke különleges legyen és ezt már a névadásnál is érvényre akarják juttatni. Persze a különleges név használata sokszor problémás, például nem tudja megjegyezni a nagymama, ilyenkor jön jól a hétköznapi keresztné.
Ezen kívül, ha a család nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik, a második név lehet egy olyan név, amely az adott kultúrában könnyen használható és megértik.
Azonban ne feledjük el a dilemmákat sem. A két keresztnév gyakran okozhat félreértéseket és vitás helyzeteket a családban. Az, hogy a gyermeket két néven szólítják, néha összezavarhatja őt, és a nagyszülők is sértődhetnek, ha nem az ő nevüket választják második névként.
Két keresztnév esetén előfordulhat, hogy a szülők bizonyos helyzetekben az egyik, más típusú helyzetekben a másik néven szólítják a gyereket, ezzel is jelenzve, hogy mit gondolnak egy adott vislkedésről. Gondolunk itt arra, hogy a szigorú, büntetést kiszabó apa másként hívja a gyermekét ekkor és másként az önfeledt játék során. Ez nem biztos, hogy jó írány a gyermek szempontjából, valószínű így az egyik névhez más dolgok társulnak, mint a másikhoz.
A két nevet persze a gyermek is kihasználhatja.