Híres Tivadarok – A magányos cédrustól a Telefonhírmondóig

Egy keresztnév, amely mindkét életmű mellett ott maradt

A Tivadar a görög eredetű Teodor magyar alakja. Jelentése „Isten ajándéka”. A két névviselőre egészen másképp szoktunk hivatkozni. A festőt többnyire egyszerűen Csontváryként emlegetjük, a feltalálót viszont szinte mindig teljes nevén, Puskás Tivadarként. A közös keresztnév akkor tűnik fel igazán, amikor egy festmény képaláírásában és a magyar távközlés történetében egymás mellé kerül a két teljes név.

Csontváry Kosztka Tivadar – a patikától a libanoni cédrusig

Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerészként dolgozott, és a ma Szlovákiához tartozó Gácson saját patikát vezetett. A gyógyszertár jövedelme megteremtette az anyagi hátteret ahhoz, hogy festészettel foglalkozzon. Már elmúlt negyvenéves, amikor az 1890-es években művészeti tanulmányokba kezdett. mnl.gov.hu

Utazásain a mediterrán térség és a Közel-Kelet tájait is megfestette. Az 1906-os Baalbek több mint hét méter széles vásznán az ókori romok és a környező táj együtt tárulnak elénk. Az egy évvel később készült Magányos cédruson egyetlen fa határozza meg a kompozíciót. A cédrus szélesen elnyúló koronája szinte végigér a kép felső részén, csupasz ágai pedig a távoli hegyek felé vezetik a tekintetet. mnl.gov.hu

Két cédruskép ugyanabból az évből

Csontváry 1907-ben festette a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című művét is. A Magányos cédruson a fa egymagában áll a tájban. A Zarándokláson a cédrusok körül emberek és lovak jelennek meg, így a fák egy közösségi jelenet részévé válnak. A két festményen ugyanaz a motívum egészen más szerepet kap. mnl.gov.hu

Hol látható a Magányos cédrus?

A festmény 2005-ben került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe, miután a Magyar Nemzeti Bank a magyar államnak adományozta. A Janus Pannonius Múzeum tájékoztatása szerint a mű a pécsi Csontváry Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg.

Puskás Tivadar – amikor telefonon érkeztek a hírek

A másik Tivadar története Budapest belvárosába vezet. A Telefonhírmondó 1893. február 15-én kezdte meg működését a Magyar utca 6. szám alól. Az ötlet lényege az volt, hogy egy helyen felolvassák a híreket, miközben ugyanazt az adást több előfizető hallgathatja. Ami egy telefonbeszélgetésnél két ember között történt, itt egy szerkesztőség és a hallgatók között zajlott.

Ha budapesti telefon-előfizető lettél volna az indulás idején, a telefonközponton keresztül kérhetted volna a szolgáltatás kapcsolását. Később a Telefonhírmondó saját vezetékhálózatot épített ki. Így a műsorhoz külön hálózat és hallgatókészülék tartozhatott. A szolgáltatás legkézzelfoghatóbb előnye az volt, hogy egy friss hírt fel lehetett olvasni, amint beérkezett a szerkesztőségbe.

Mit hallhatott egy előfizető?

A hírek mellett a műsor idővel pontosidő-jelzést, tőzsdei információkat, felolvasásokat és zenei közvetítéseket is kínált. Ugyanazon a készüléken, amelyen napközben a híreket hallgatták, később akár egy előadást is követhettek. A Telefonhírmondó így a felolvasott újság ötletétől eljutott a szerkesztett műsorrendig.

A hallgatás élménye már a későbbi rádiózásra emlékeztetett, a hang azonban vezetéken jutott el az otthonokba. Puskás Tivadar az indulás után alig egy hónappal, 1893. március 16-án meghalt. A szolgáltatás tovább működött, hálózata és műsorkínálata a következő években bővült.

Egy kép, amely előtt megállunk, és egy műsor, amelyért otthon maradtak

Csontváry libanoni cédrusát ma is meg lehet nézni Pécsett. A Telefonhírmondó világát korabeli készülékek, iratok és műsorrendek idézik fel. Ezekből az is látszik, hogy Budapest lakói már a 19. század végén időt szakíthattak arra, hogy otthon hallgassák meg a friss híreket vagy egy előadást.

Neked melyik történet jut először eszedbe, ha azt hallod, hogy Tivadar: a festőé, aki egy cédrus köré épített fel egy egész tájat, vagy a feltalálóé, aki vezetéken vitte el a híreket a budapesti lakásokba?