Köszönhetően Szent Kálmánnak, a név a középkörban nagy népszerűségnek örvendett, még egy királyunkat is Szent Kálmán tiszteletére neveztek el Kálmánnak, aki Könyves Kálmán néven vonult be a magyar történelembe.
A név azonban napjainkra elvesztette varázsát, a magyar lakosság körében 2004-ben még a 45 leggyakoribb névnek számított, azonban közel 20 év alatt az 59. helyre csúszott vissza.
Az újszülöttek körében az elműlt két évtizedben nem tudott bekerülni a legnépszerűbb 100 név közé, 2019-ben a 163. leggyakoribb név volt.
Kálmánnal kapcsolatban meglehetősen ellentmondásosak és homályosak a források.
Egyes források szerint Kálmán Skóciai Szent Margit fia volt, de ezt az elméletet többen is kétségbe vonják. Abban viszont mindenki egyetért, hogy Kálmánt szentföldi zarándokútjáról hazafelé jövet Stockerauban, Bécs mellett elfogták. Kálmán - mivel nem beszélte a helyiek nyelvét -nem tudta megmaygarázni kilétét és így kémnek – csehnek vagy magyarnak - nézték. Kínvallatásnak vetették alá, majd két rablóval együtt felkötötték.
Kálmán halála 1012 november 13-án történt. A legenda szerint ezután felakasztott teste 18 hónapig épségben maradt, a madarak, vadak nem bántották, haja, körme kinőtt, az akasztófa pedig ágakat hajtott. Mindezt csodának tekintették és Henrik osztrák őrgróf úgy döntött, hogy az idegen megégérdemli, hogy vértanúként temessék el. Testét 1014-ben Melkbe vitette át és október 13-án temették el. Sírjának csodatévő híre támadt és zarándokhellyé vált.
A kreuzensteini kastélyban Bécs mellett ma is őrzik a fát, melyre a hagyomány szerint fölakasztották.
Temetésének napja, október 13 lett az ünnepnapja, mely így a Kálmán név egyetlen névnapja is. A XVII. század közepéig Szent Kálmán volt Austria védőszentje is. Kálmán tisztelete Magyarországon is nagyon erős volt, ezt bizonyítja Könyves Kálmán királyunk keresztneve is.