2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
A nevet a 19. században újították fel Szent László lovagkirály tiszteletére, és igen hamar népszerű lett., ennek köszönhető hogy napjainkban a leggyakoribb férfinév a lakosság körében.
A László névnap a hagyományos naptárakban június 27-én és augusztus 8-án szerepel, de ünnepelhetjük a László névnapot február 27.-én, május 4.-én és augusztus 28.-án is. A legnépszerűbb László névnap természetesen I. László királyunkhoz köthető. A névnap eredete a király szentté avatásának dátuma, mely 1192. júmius 27-én történt.
László 1077-től került a magyar királyi tronra Árpád-házi királyként, 1091-től haláláig pedig horvát király is volt. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása és az első magyar szentek avatása. Kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is.
A legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét. A szentté avatott királyhoz több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető. Ilyen például a győri bazilikában található Szent László-herma, továbbá jobbja, amit a dubrovniki ferences kolostorban őriznek.
1083-ban szentté avattatta az államalapító István királyt, valamint annak fiát, Imre herceget, Gellért püspököt és két zobori remetét, Andrást és Benedeket. István király szentté avatása mutatta nagylelkűségét és pragmatikusságát, hiszen I. István vakíttatta meg László király nagyapját, Vazult. Eljárása erősítette külpolitikai koncepcióját, miszerint Magyarországot szentjei révén méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében.
Egy nem sokkal korábban alapított apátságban helyeztette el István király ereklyéjét, a csodálatos módon épen maradt Szent Jobbot, ez a Szentjobbi apátság. Salamont a szentté avatások alkalmából bocsátotta szabadon, mivel a legenda szerint anélkül István király koporsója nem nyílt fel.
A szent király nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét. László király temetése után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre. Ekkor a székelyek elkeseredett vezére a néhai lovagkirályhoz fordult segítségért; és a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg. A fejét aranykorona ékesítette, a kezében harci csákányt tartott, így vágtatott a tatárokkal szembe.
A szent király életét számos legenda örökítette meg. Ez a legendakör az egyetlen, ami magyar eredetűként templomainkban a mai napig fennmaradt szerte a középkori Magyarország területén. Évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények és imádságos könyvek témája lett László párviadala a kun vitézzel a Kerlés hegyi csatában. A párviadal szimbolikus értelmet nyert: László győzelme a „kun” harcos felett a kereszténység diadalát jelképezte a barbár pogánysággal szemben.
A László életéhez fűződő csodás események között szerepel a „levitáció” jelensége is. Amikor egyik csatlósa megleste ima közben a nagyváradi egyházban, azt látta, hogy a király a föld fölé emelkedett. A nép arról is tudott, hogy László imájával bölénycsordát és szarvasokat varázsolt éhező serege elé, és lándzsájával, miként Mózes a pusztában, a szomjazóknak vizet fakasztott a kősziklából.
Szent László Magyarország, különösen a határok, a magyar katonák és a székelyek védőszentje. Egy késő középkori legenda szerint ő vezette a székely csapatokat az 1345-ben betört tatárok ellen. Szent László a magyar katonák és a polgárőrségről szóló törvény 2011. május 16-án elfogadott módosítása óta Magyarországon a polgárőrök védőszentje. Emellett Szekszárd város, Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye illetve Erdély védőszentje is.
Tordaszentlászló környékén nagy mennyiségben található Szent László pénze. A legenda szerint ezek Szent László imája következtében kővé változott aranypénzek. Az őslénytan szerint azonban a Szent László-pénzek egykor élt nummuliteszek maradványai, azaz fosszíliák.
A szent népszerűségét mutatja, hogy Magyarországon 11 település vagy városrész viseli a nevét: Búcsúszentlászló, Pusztaszentlászló és Zalaszentlászló Zala megyében, Szentlászló Baranya megyében, Bakonyszentlászló Győr-Moson-Sopron megyében, Pilisszentlászló és Vácszentlászló Pest megyében, Mátraszentlászló Heves megyében, Jászszentlászló Bács-Kiskun megye, Bükkszentlászló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ami ma már Miskolc része és Püspökszentlászló Baranya megyében.
Emellet a Kárpát-medemce környező örszágaiban is találunk Szent Lászlóról elnevezett falvakat.
