2024. Április 19., péntek
Emma névnapja
Emma névnapja
A Lilla név a Lívia és a Lídia régi magyar becézéséből alakult önálló névvé. A név napjainkban is divatosnak tekinthető, az újszülött lányok körében 17-18. helyen áll, míg az össz női lakosség körében 74-76 leggyakoribb női név. Nem tudjuk, hogy van-e összefüggés vagy csak a véletlen műve, de a név fő névnapja február 16-án található a naptárban, egy nappal a leghíresebb Lilla, Vajda Julianna halálának napja (1855. február 15) után.
Csokonai Vitéz Mihály költészetének egyik korszaka a Lilla-dalok születése. Csokonai szerelmét, Vajda Juliannát nevezte Lillának szerelmi líráiban. Talán az sem véletlen, hogy a Lilla és a Julianna névnap egy napon van február 16-án. A Lilla-dalok két irányvonalat követnek. Az eleinte lángoló szerelem ihlette verseket, a Lilla férjhez menetelét követő csalódottsággal átitatott művek követték. A Lilla-korszak egyszersmind változást is jelentett Csokonai költészetében, súlyosabb elégikus művek követik a költő életének ezen szakaszát, melyek egyben legkiemelkedőbbnek mondott alkotásai is. Talán az egyik legísmertebb műve a Reményhez című:
Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez
| Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalál. |
Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: Lilla szívét kértem; S megadá az ég. |
|
| Jaj, de friss rózsáim Elhervadtanak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak; Tavaszom, vígságom Téli búra vált; Régi jó világom Méltatlanra szállt. Óh! csak Lillát hagytad volna Csak magát nekem: Most panaszra nem hajolna Gyászos énekem. Karja közt a búkat Elfelejteném, S a gyöngykoszorúkat Nem irígyleném. |
Hagyj el, óh Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet. Érzem: e kétségbe Volt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy. Nékem már a rét hímetlen, A mező kisűlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dűlt. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek! |
A Lilla névhez kapcsolódó város a Bükk hegységben, a Szinva és a Garadna-patakok összefolyásánál található. Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település a nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. A névadás Vay Elemérhez fűződik, aki a Borsodi Bükk Egylet elnöki tisztét betöltve azt javasolta, hogy az új üdülőhely neve Lilla-Füred legyen, amikor Pejacsevich Tivadar 1881–1882 körül megkérte Vay Erzsébetnek a kezét.
Források:
