2024. június 19., szerda
Gyárfás névnapja

Lilla és Füred

2022-07-26 19:00 | Nézettség: 1241
„Kedv! Remények! Lillák!” – Ki ne ismerné Reményhez című versének eme sorát. A Lilla név elterjedése Csokonai Vitéz Mihályhoz köthető, hiszen szerelmét, Vajda Juliannát szólította így, a név a Lilla-dalok hatására terjedt el és vált népszerűvé. Azt már kevesebben tudják, hogy a népszerű turisztikai célpont, Lillafüred elnevezésének mi köze van ezen névhez.
Lilla és Füred

A Lilla név a Lívia és a Lídia régi magyar becézéséből alakult önálló névvé. A név napjainkban is divatosnak tekinthető, az újszülött lányok körében 17-18. helyen áll, míg az össz női lakosség körében 74-76 leggyakoribb női név. Nem tudjuk, hogy van-e összefüggés vagy csak a véletlen műve, de a név fő névnapja február 16-án található a naptárban, egy nappal a leghíresebb Lilla, Vajda Julianna halálának napja (1855. február 15)  után.

Lilla-dalok

Csokonai Vitéz Mihály költészetének egyik korszaka a Lilla-dalok születése. Csokonai szerelmét, Vajda Juliannát nevezte Lillának szerelmi líráiban. Talán az sem véletlen, hogy a Lilla és a Julianna névnap egy napon van február 16-án. A Lilla-dalok két irányvonalat követnek. Az eleinte lángoló szerelem ihlette verseket, a Lilla férjhez menetelét követő csalódottsággal átitatott művek követték. A Lilla-korszak egyszersmind változást is jelentett Csokonai költészetében, súlyosabb elégikus művek követik a költő életének ezen szakaszát, melyek egyben legkiemelkedőbbnek mondott alkotásai is. Talán az egyik legísmertebb műve a Reményhez című:

Csokonai Vitéz Mihály: Reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
  Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
     
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
  Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

Lillafüred

A Lilla névhez kapcsolódó város a Bükk hegységben, a Szinva és a Garadna-patakok összefolyásánál található. Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település a nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. A névadás Vay Elemérhez fűződik, aki a Borsodi Bükk Egylet elnöki tisztét betöltve azt javasolta, hogy az új üdülőhely neve Lilla-Füred legyen, amikor Pejacsevich Tivadar 1881–1882 körül megkérte Vay Erzsébetnek a kezét.

 

Források:

 

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Június hónap névnapok