A Lőrinc latin eredetű férfinév, a Laurentius névből származik, jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi. A laurus (babér) szóval később hozták összefüggésbe. Hazánkban nem túl gyakori név, az utóbbi években 80-90 kisbaba kapta ez a nevet keresztnévként.
A magyar hagyományokban három Lőrinc névnapot ünneplünk, melyek közül az augusztus 10. és a szeptember 5. tekinthető fő névnapnak. Az alábbi felsorolásban megtalálható a névnapok kialakulását magyarázó események.
A mezőgazdaságban Lőrinc napja fontos fordulónap. A mai köznyelvben is még jelen lévő mondás szerint Lőrinc belepisil a dinnyébe, vagyis Magyarországon a Lőrinc nap után leszedett dinnyék ízetlenek, elvizesedettek.
Egyes néphiedelmek szerint Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább és Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. Egy másik hagyomány az augusztusi hullócsillagokhoz kapcsolódik. Az augusztusi meteorhullást Szent Lőrinc könnyeinek is szokás nevezni.
Sokan nem tudják – hisz a magyar nép hagyományaiban az augusztus 10-én ünnepelt Szent Lőrinc kiemelekdőbb szerepű – hogy valójában a dinnyével és a folyókban történő fürdéssel kapcsolatos hiedelmek egy másik szent, Justiniani Szent Lőrinc ünnepnapjához, azaz szeptember 5-höz kapcsolódik.
Szent Lőrinc
Szent Lőrinc a 3. században élt és az egyik leginkább tisztelt szentek közzé tartozik a katolikus hívők körében. Lőrinc a mai Spanyolország területéről származik, épp ezért a spanyolok – mivel sajátjuknak tekintik – különösen kiemelkedőnek tartják Szent Lőrincet. II. Szixtus pápa helyettese és első számú bizalmasa volt, aki a pápa elfogása és megölése után 3 nappal halt vértanúhalált. Származást, a pápával való megismerkedését és életének tetteit java részt homály fedi, azonban mégis szerte a világban a katolikus szentek egyik leginkább tisztelt alakja. Jelképében is megjelenik az augusztusi forróság, mint motívum, így leginkább a tűzoltók, cukrászok, pékek, vagyis minden forrósággal, tűzzel kapcsolatos mesterségűek védőszentje, ők fordultak Lőrinchez, hogy gyógyítsa égési sérüléseiket.
Brindisi Szent Lőrinc
Július 21-én ünnepli a katolikus egyház a 16-17. században élt kiemelkedő egyházi személyiséget, aki szerte Európában végezte térítő és tanítómunkáit, egész életében a békefenntartó szerepét vállalta magára, így sokszor hívták segítségül, többek között többször elnyerte II. Fülöp spanyol király támogatását az európai ügyekben, de ő segédkezett a csókakői csatában is (1601. október 24.). A török foglyok szerint 5-6 méter magasra emelkedve kereszttel a kezében buzdította a katonákat, akik a többszörös túlerővel szemben lévő törököket győzték le.
Canterbury Szent Lőrinc
A 6. századi angolszász missziókban csatlakozott Canterbury Ágostonhoz, majd annak halála után lett Canterbury második érseke. A keresztényellenes mozgalom erősödése sem tántorította el munkájától, mert álmában megjelent neki Szent Péter. Ünnepnapja február 3.
Justiniani Szent Lőrinc
A szeptember 5-én ünnepelt Szent Lőrinc, a 14-15. századi Itáliában élt. Fiatalkorában egy látomás következtében fordult az egyház felé, vezeklésbe kezdett. Már püspökként élt, de még ekkor is sokak figyelmét kivívta rendkívül egyszerű és igénytelen életmódjával.
O'Toole Szent Lőrinc
12. században élt Írországban, hátat fordítva Canterbury-nek Dublin első érseke lett. Fontos közvetítő szerepet játszott az írek és a normann hódítók között. Őt november 14-én ünneplik.
Források: