A nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napját, vagyis a nőnapot, a legtöbb országban március 8-án tartják. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.
A nők ünneplésének elindítói valójában az egyszerű, de történelmi tetteket véghez vivő, a nők egyenjogúságáért harcoló nőtársak iránti tiszteletre szerették volna felhívni a társadalom figyelmét. A nők évszázadokra visszanyúló áldozatos küzdelmét éltető demonstrációra először 1857-ben került sor New Yorkban, ahol textilipari dolgozók tüntettek a férfiakhoz hasonló bánásmód, fizetés és munkafeltételek megteremtése érdekében.
A 19-20. Század fordulóján a nők emancipációja egyre erősödött, az I. és II. Internacionálé kongresszusain a nőtársadalom nevében felszólalóknak sikerült a nők munkához való jogait kivívni és erősíteni. Így került egyre inkább előtérbe a nők ünneplése is. 1909-ben az USA-ban nemzeti nőnapot tartottak, ám ekkor annak időpontja még február 28. volt.
A II.Internacionálé alatt, 1910-ben határoztak a nemzetközi nőnapról, mellyela nők választójogának megteremtését akarták támogatni. Ezt követően 1911-ben több európai országban is tartották a nemzetközi nőnapot március 19-én.
A március 8-i dátum azonban azt követően került bevésésre a társadalom naptárába, amikor is 1917-ben orosz nők békéért és kenyérért való tüntetése után II. Miklós cár lemondott és a cárságot felváltotta a polgári kormányzás intézménye.
Magyarországon a nőnap - annak ellenére, hogy már 1913-ban voltak megemlékezések - széles körben csak a ‘40-es évek végén terjedt el. Hazánkban a nők ünneplését munkásmozgalmi hangulat hatotta át. 1948-tól kötelező volt ünnepelni a lányokat és asszonyokat. Mivel az effajta ünneplés a Rákosi-korszakhoz kötődött, így nem csoda, hogy a rendszerváltással megszűntek nőnaphoz kötődő szervezett programok és átalakult a nők napja egy szolidabb, de a nők tiszteletét és megbecsülését hirdető ünneppé, melyen a férfiak többnyire virággal kedveskednek nőtársaiknak.