2024. november 19., kedd
Erzsébet névnapja
Erzsébet névnapja
A Margit női név a görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja, a jelentése: gyöngy.
Annak ellenére, hogy talán a legismertebb magyar szent IV. Béla lánya, Szent Margit, a június 10-i, legnépszerűbb Margit névnap nem hozzá kötődik, hanem a szintén magyar kapcsolatokkal rendelkező Skóciai Szent Margithoz.
Táblázatunkban megtalálhatók azon Margit névnapok, melyeknek eredete, valamely Margit nevű szenthez köthetők:
| Névnap | Kihez kötődik? | Esemény |
| június 10. | Skóciai Szent Margit | Margit Magyarországon, 1047 júnus 10-én született, Ünnepét 1673-ban vették föl a római naptárba, június 10-re, majd1969-ben november 16-ra helyezték át. |
| január 18. | Árpád-házi Szent Margit | Margit 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban. 1943-ban avatták szentté. |
| február 22. | Cortonai Szent Margit | 1297. február 22-én halt meg ötvenéves korában. XIII. Benedek 1728 pünkösdjén felvette a szentek sorába. |
| június 20. | Boldog Ebner Margit | 1351. június 20-án halt meg Maria-Medingenben |
| július 20. | Antiokheiai Szent Margit | Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. Legendája szerint 275 (más források szerint 270, illetve 307) július 13-án vagy 20 halt mártírhalált. |
| november 16. | Skóciai Szent Margit | Ünnepét 1673-ban vették föl a római naptárba, június 10-re, majd1969-ben november 16-ra helyezték át. |
Skóciai Szent Margit Magyarországon született, miután apja Száműzött Eduárdról Szent István király lányát (más források szerint húgát), Ágotát vette feleségül. A család 1057 körül érkezett Angliába. Előbb Margit apja Eduárd, majd - apjuk halála után - testvére, Edgár lett a király a függetlenségét védő Angliának. Hódító Vilmos azonban szemet vetett a trónra és a fiatal Edgárt, illetve Margitot édesanyjuk Skóciába menekítette Vilmos elől. III. Malcolm, a skót király vadd tetteiről és véres kezésől volt híres, azonban miután megkérte Margit kezét és egybekeltek, - a skót nép óriási örömére - a királyné hatására Malcolm 180 fokos fordulatot vett. A magyar származású skót királyné, III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére. Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynőt, aki templomokat és kolostorokat épített, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. 1093. november 16-án halt meg Edinburghban. Népe halálát követően szentként tekintett Margitra, IV. Ince 1261-ben avatta hivatalosan is szentté.
Árpád-házi Szent Margit történetének kezdete, egy másik Margit nevű szent Antiókhiai Szent Margithoz kapcsolódik, aki az Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje volt, a „Királyság Patrónája” címet viselte. Kultuszához hozzájárult, hogy II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta Margit koponyaereklyéjét. Talán ennek is köszönhető, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát.
Szent Margit életének történetét először az 1300-as években írták le, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben.
Szent Margit alakja irodalmi művekben is feltűnik, a legismertebb ezek közül Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye. Fény és illat címmel Boldog Salkaházi Sára írt misztériumjátékot Szent Margit életéről, emelett Ady Endre Szent Margit legendája című verse is ezt a témát dolgozza fel.
A Margit-sziget - kötőjellel írva - a Duna egyik szigete Budapest területén, egybeírva viszont a főváros egyik városrészét alkotja. Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról, aki a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században.
A Margitsziget tulajdonképpen egy hatalmas park középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal, néhány létesítménnyel és a víztoronnyal. Költők, írók kedvelt helye volt, Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte. Arany kortársai közül a sziget szerelmesei voltak többek között Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Korányi Sándor, Jászai Mari, Wekerle Sándor. De egy későbbi generáció tagjai - Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos, Krúdy Gyula és Szerb Antal - szintén sok időt töltött itt.
Források:
