2024. május 9., csütörtök
Gergely névnapja
Gergely névnapja
A Márta név a múl század közepén gyakori volt, ennek köszönhetően a magyar lakosság körében a 2010-es években a 24-25. leggyakoribb női név, azonban az újszülöttek körében nem örvend nagy népszerűségnek, az utóbbi évtizedben már nincs a 100 leggyakoribb női név között.
Szent Márta Máriának és Lázárnak volt a nővére. A háziasszonyok, családok, özvegyek, hitoktatók, vendéglősök, pincérnők, szállodások, szobrászok védőszentje.
Három alkalommal jelenik meg Szent Márta az evangéliumokban, elsőként, amikor Jézus Márta házában járt tanítványai kíséretében. A szentírás szerint Márta húga, Mária odaült Jézus lábához, és hallgatta szavait, míg Márta a háziasszonyi teendőket végezte. Egyszer csak megállt, és méltatlanul szólt Jézushoz: „Uram, nem törődöl vele, hogy a húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljak? Szólj neki, hogy segítsen nekem!” Jézus azonban így válaszolt: „Márta, Márta, sok mindenre van gondod, és sok minden nyugtalanít, de csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha.”
A második alkalom Jézus egyik legnagyobb csodájához kötődik. Jézus Márta könyörgésére feltámasztotta a halott Lázárt. Ez mindenki számára kézzelfoghatóan bizonyította Jézus küldetését és Messiás voltát.
A harmadik alkalommal szintén Betániában találkozunk Mártával és testvéreivel az evangéliumban. Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Márta és testvére, Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból.
A család későbbi sorsáról nem tudunk biztosat. Egy későbbi hagyomány szerint a keresztényüldözés idején kormány és vitorla nélküli hajóra tették testvéreivel együtt. A hajó csodával határos módon nem süllyedt el, hanem a nyugati hagyomány szerint Gallia partjainál szárazföldet ért. Kikötöttek, és hirdetni kezdték az evangéliumot. A legenda szerint Lázár püspök lett Aix városában, Márta a város betegeit és szegényeit gondozta, Mária pedig remeteként élt még harminc esztendeig.
Szent Mártát a ferencesek kezdték ünnepelni 1262-ben, július 29-én. A 13. század végén a római naptárba is áttették.
A magyar történelemben is találkozhatunk a Márta névvel. Sövényházi Márta révén, aki Domonkos-rendi apáca volt, és kódexmásolóként dolgozott a 16. század harmincas éveiben a margitszigeti zárdában, ahonnan többi rendtársával együtt 1529 körül Nagyváradra költözött. Névéhez két kódex másolása kötődik, az egyik az Érsekújvári-kódex, melybe két ismeretlen társával együtt másolta 1529 és 1531 között a verses Katalin legendát. Másik munkája a magyar nyelvű Thewrewk-kódex. A kódex alapszövegének írásában is dolgozott, de őt az úgynevezett harmadik kézként tartják számon, hiszen a kódexet heten másolták.
