A Bálint a latin Valentinus családnévből származó férfinév, jelentése erős, egészséges. Vagyis a Valentin magyarul Bálint. Keresztnévként már az Árpád-korban is ismerték, de igazán gyakori csak az ’80-as, ’90-es években lett. Ma a 38. leggyakoribb férfinév a férfi lakosság körében.
Szent Bálint és a Bálint napi szokások
Szent Bálint a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. A névadó három Valentinus nevű keresztény mártír is lehet. Ők mindhárman a 3. században éltek, egyikük egy római pap, másikuk egy püspök Interamnában, míg a harmadik vértanú Africa provinciában. Nem egyértelmű, hogy Szent Bálintként tulajdonképpen mely mártír előtt tisztelgünk és ugyanígy a kapcsolódó hagyományok is igen eltérőek a világ különböző részein.
Szent Bálint napja körül két ősi eredetű vallásos ünnep is létezett: a Faunus és a Lupercalia. Utóbbi a rosszindulatú, farkas alakú Lupercus isten kiengesztelését célzó tisztitó szertartásokból és rituálékból állt, melyen a papok ekkor a februanak nevezett szíjakkal ostorozták a fiatal nőket, mely rítustól tisztulást és termékenységet vártak.
Másrészről a házasság pártfogója, Júnó istennő előtt is tisztelegtek a fiatal leányok, akik szerelmi jóslatok reményében látogatták az istennő templomát. A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon az asszonyaiknak, a nőtlen ifjak pedig „kitombolázták” a hajadon nők neveit, így választván randi partnert maguknak abban reménykedve, hogy valódi társra találnak.
Népi elemek
A népi hagyományok is – egy-két kivételtől eltekintve – a tavasz kezdetét jelző madárcsicsergéshez és a szerelmes párokhoz kötődnek. A madarak etetése sok nép hagyományai között fellelhető. A horvát néphit szerint a verebek és más madarak menyegzőjének napja február 14., így Bálintot a verebek védőszentjének is nevezik. Egyes területeken a szőlőmetszés kezdete, a vadgalambok visszatérésének napja, mely Bálint nap körül a bő termés záloga.
A Felvidéken egészségük megóvása érdekében a hagyománytisztelők a friss hóban mosdottak, mely a Szent Bálint templom helyén hullt. Emellett persze szerte a világban egyre elterjedtebb a szerelmes üzenetek és ajándékok küldése is, mely hazánkban is egyre inkább elterjedőben van, részben persze a virág- és édességkereskedelemben alkalmazott marketingfogásoknak köszönhetően.
Egy, az időjárással kapcsolatos hiedelem szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor bőséges termés várható.
A Valentin-nap eredete
Ahogyan maga Szent Bálint története, úgy a Valentin szokásvilágé is homályos. Egyes fejtegetések szerint a mártírok közül a terni püspökéhez kötődik, akit II. Claudius császár végeztetett ki, de mielőtt ez megtörtént a börtönőr vak lányának visszaadta látását és üzenetül csak ennyit hagyott kivégzése előtt: „A te Bálintodtól”. Emellett a szinté Bálint nevű pap is közre játszhatott a Bálinthoz kapcsolódó romantikus hagyományok elterjedéséhez, hisz ő volt az, aki a fiatal férfiak házassági tilalmának ellenére (melyet a II. Claudius a hadsereg fiatalításának érdekében vezetett be), a szerelmespárokat titokban megeskette, így nem menekülhetett Claudius halálos ítéletétől.
A mai értelemben vett Valentin-napi szerelmes szokások valóban az angolszász területről erednek. G. Chaucer angol költő 14. századi, Madarak parlamentje című költeménye, mely a királyi udvarban Valentin alkalmából tartott bálra készült, a madarak párosodási szezonjának kezdetéről, azok „szerelmi kiteljesedéséről” szól. Emellett a Valentin párok története is Angliához kötődik. A Valentin párok, akik versekkel és virágokkal ajándékozzák egymást már az 1400-as évek óta, Elizabeth és Samuel Pepys (angol költő) szerelmét idéző hagyományok révén alakultak ki. Napjainkig folyik a szerelmes levelek és virágok küldözgetése, ahogyan azt a költő és felesége is tette egykoron.
Országok hagyományőrzése
A Valentin-napi szokásvilág először Amerikába vándorolt az angolokkal, majd a második világháborúban az amerikai katonáknak köszönhetően Európában is megjelent és széles körben népszerűvé vált.
Németországban 1950 óta jegyeznek „hivatalos” Valentin napot. A Valentin-nappal egyidejűleg a németek ekkor tarják a madár-esküvő ünnepét is. Finnországban ezen a napon nem csak a szerelmesek ünnepelnek, itt ugyanis sokkalta inkább a barátság tiszteletéről és a szimpátiáról szól az ünnep.
Olaszországban a szerelmesek nevük kezdőbetűivel ellátott lakatot zárnak a folyóknál, tavaknál lévő kerékpártartókra, és szerelmük zálogaként a kulcsot közöse a vízbe dobják és kívánnak valamit, amit nem árulnak el kedvesüknek. Verona városába - Shakespeare "Rómeója és Júliájának" helyszínére - minden évben mintegy ezer, Júliának címzett levél érkezik Valentin-napon.
Thaiföldön is sokan válasszák házasságkötésük dátumának a Valentin napot. Ezen a napon a szerelmesek a „Szerelem-városba”, a főváros Bang Rak nevű kerületébe igyekeznek, mert a hagyomány szerint ez a hely hosszan tartó házasságot garantál.
Japánban – eltérően a világ nagy részén ápolt hagyományoktól – a nők kedveskednek szerelmüknek meglepetéssel, de egy-egy apróbb ajándékot férfi barátaiknak is adhatnak. Viszonzásul a férfiak egy hónappal a Valentin-napot követően, az ún. White-Day alkalmából fehér csokoládéval lepik meg a hölgyismerősöket. A kínaiak körében is fokozatosan terjed az inkább nyugati irányvonalat képviselő, szerelmes üzenetekkel, virágokkal és csokoládéval elárasztott Valentin- ünnep.
Franciaországban két település is speciális módon ünnepli a Valentin napot. Saint Valentin városában –a név kötelez alapon - a február 14-éhez legközelebb eső hétvégén minden jegyespárnak lehetősége van arra, hogy rózsával telehintett kertben kössenek házasságot, és a fogadalmak fájára szerelmes üzeneteket tűzzenek. Roquemaure-ban pedig a „szerelmesek fesztiválja” vár ránk, ahol 19. századi ruhákban és zenével zajlik az ünneplés.
Bálint-nap Magyarországon
Szent Bálint ünnepe elsősorban a Magyarországon élő németek körében volt elterjedt, de írásos emlékek szerint a magyarok is számon tartották február 14. napját. Bólyban Szent Bálint emlékére szentelt kápolna is található. Az epilepsziás betegek körében is elterjedt Szent Bálint tisztelete, ők bálintkeresztet viseltek a nyakukban, melytől – Bálint segítségével – betegségük enyhülését várták.
Magyarországról indult az az irodalomhoz kötődő kezdeményezés, mely a Bálint-napnak próbál európai jelleget adni. 1997 óta minden évben február 14-én adják át a Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat. Molnár Pál újságíró kezdeményezése sikeresnek bizonyult, hiszen 2006 óta Bálint-napi Balassi-fesztivál elnevezéssel szerte Európában irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan, a fesztivál jelmondata: „az európai életérzés ünnepe”. A fesztiválokon hagyomány, hogy a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint-napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítóját, borozáshoz kapcsolódó rendezvényeken pedig az ő egészségükre kell elsőként koccintani.
Források