2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
A Mihály név héber eredetű bibliai férfinév. A héber Mikaél szóból származik, mely egy összetett szó, amelynek második tagja az éli ’isten’ jelentésű szóból rövidült. A teljes név jelentése magyarul ’Istenhez hasonló’ vagy ’Ki olyan, mint az Isten?’. A név eredeti viselője Mihály arkangyal, akit Dániel próféta könyvében, Júdás apostol levelében és A jelenések könyvében is említenek.
A szeptemberi névnap Szent Mihály arkangyalhoz kapcsolódik, Szeptember 29 az arkangyal megjelenésének és győzelmének napja, Szent Mihály egyházi ünnepe. Mihály arkangyal a sátán, és a sárkány legyőzője. Már az ókeresztények is őt tartották a Paradicsom őrzőjének és az utolsó ítélet angyalának, aki mérleggel a kezében méri meg a lelkeket.
Mihály egyaránt a judaizmus, a kereszténység és az iszlám arkangyala is. Nevét már megtaláljuk a Kr. e. 3. és 2. században született zsidó írásokban Mihály az angyalok és arkangyalok vezetője. A kereszténység szinte az összes olyan zsidó hagyományt átvette, mely Mihályhoz kapcsoldott. Nevét megemlítik a Jelenések könyvében, ahol a Sátánnal harcol, valamint Júdás levelében is, ahol a szerző szerint Mihály az eretnekek ellen fordul.
Szent Mihály az egyik a hét arkangyal közül a katolikus hagyomány szerint, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa.Szeptember 29-én van az egyházi ünnepnapja és egyben Mihály névnap is, melyet a 6. századtól tartanak.
Mihály jelképe egy hatalmas kard, amellyel legyőzi minden gonoszt, és akaratereje olyan hatalmas, mint ő maga. Hűsége Istenhez megingathatatlan. Az ortodox hagyomány is hasonlóképpen tiszteli Szent Mihályt.
A Bibliából származó történetek szerint Mihály az Isten ellen fellázadó Lucifert lándzsájával átszúrta, majd a Földre taszította. Egy másik történet szerint felvitte a mennybe Énok prófétát.
A végítéletkor a Jelenések Könyve szerint elengedi a Sátánt, és ideiglenesen hagyja, hogy tomboljon a Földön. (Mondjuk ez jól hangzik!)
Szent Mihály napját kiemelkedő jeles napként tartották számon. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tekintettek rá, és Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor terelték vissza. A pásztorok számvetésének és szegődtetésének ideje is Szent Mihály napja volt.
Mihály napja tiltó nap is volt egyben, ezen a napon a nőknek tilos volt mosniuk, mivel úgy hitték, hogy kisebesedik a kezük. Aki pedig ilyenkor mángorolt, annak azt jósolták, hogy egész évben viharok és viharos idő lesz a háza felett.
Szent Mihály napjához számos időjárással kapcsolatos szólás és közmondás kapcsolódott. Az egyik iylen az "Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni," a másik fennmarad mondás pedig így szól: "Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot." Ezen közmondások jelentése, hogy aki Szent Mihály nap után nyári öltözéket hord, annak nem sok esze van, vagyis nem lehet okos ember.
A népi hiedelmek szerint Mihály nap után már nem nő a fű, és ismert az a mondás, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet."
Szent Mihály napját követően kezdték a kukoricát törni, és ezzel elkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, amely november 25-ig,Katalin napjáig tartott.
A népi megfigyelések alapján szent Mihály napjához az alábbi vicces időjárási regulák kapcsolódnak.
Szent Mihálykor a keleti szél, igen kemény telet ígér.
"Ha Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig legelhet a kecske", vagyis egyhe idő következhet Karácsonyig
Népi megfigyelés volt az alapja, annak is, hogy azt gondolták ha dörög az ég Mihály napon, akkor szép lesz az ősz, de hideg tél következik.
A pásztorokl az állatok viselkedéséből próbáltak következtetéseket levonni az elkövetkező időjárásra. Ha a juhok vagy a disznók összefeküdtek Szent Mihály éjszakáján, akkor a várakozás az volt, hogy hosszú, kemény tél lesz, ellenkező esetben viszont enyhébb idő várható.
