2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
Pünkösd keresztény ünnep, amelyet húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartanak. Ez az ünnep az Szentlélek kiáradását ünnepli a kereszténységben. A Szentlélek az Atya és a Fiú közötti örök szeretet kifejeződése, amely ezen a napon kiteljesedett. Ezen a különleges alkalmon a Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) kiáradt Jézus tanítványaira, az apostolokra.
Nézzük mikorra esik Pünkösd 2024-es naptárban.
A pünkösd hétfő 1993 óta munkaszüneti nap Magyarországon. Pünkösdhétfő a pünkösdvasárnap utáni nap, 50 nappal húsvéthétfő után. 1969 óta a pünkösdhétfő az évközi idő része.
Az 2018 óta Ferenc pápa döntése értelmében a Katolikus Egyházban a pünkösd ünnepét liturgikusan nem ezen a napon ünneplik, hanem helyette bevezették a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét.
A Pünkösd egy mozgóünnep, a Biblia szerint a pünkösdöt húsvét után az ötvenedik napon ünneplik, azaz a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn. Ennek következtében a pünkösd legkorábbi lehetséges dátuma május 10-11., míg a legkésőbbi dátuma június 13-14. lehet.
A pünkösd görög nevének, ami a pentékoszté, jelentése is az ötven, és a magyar "pünkösd" szó is ebből a görög eredetből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, a pünkösd is egy teljes hétig tart, de csak két napja számít nyilvános ünnepnek, a pünkösdvasárnap és a pünkösdhétfő.
Bár az ókori keresztény írók,Tertullianus és Órigenész említik először a pünkösd ünnepét az 2. században, az ünneplése egyidős az egyházzal, és az apostolok idejéből ered.
A római katolikus egyházban hagyományosan a bérmálás szentségét is a pünkösd ünnepétől kezdve szokták kiszolgáltatni. Bár az ünnep gyakran május hónapban zajlik, az időjárás és a húsvét időpontja miatt gyakran júniusra is eshet a húsvét utáni hetedik vasárnap. Az ünnep hosszú történelmi hagyományokkal rendelkezik, és fontos része a keresztény hit és egyház életének.
A pünkösdi hagyományok gazdag és sokszínű részei a magyar kultúrának. Számos elemük eredetét a kereszténység előtti időkre vezethetjük vissza, és egy részüket a római floráliákhoz köthetjük, amelyek tavasz ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok istennőjét köszöntötték. Az istennő görög neve, Khlórisz, Zöldellőt vagy Virulót jelent.
Az egyik ilyen hagyomány a májusfaállítás, amely a magyar nyelvterület nagy részén gyakori volt. Ezt általában május elsejére virradó éjszaka tették, de pünkösdkor is előfordult. A májusfa a természet megújhodásának szimbóluma, és gyakran szolgált udvarlási gesztusként vagy szerelmi ajándékként.
A legények csoportokban állították a fákat, és gyakran színes szalagokkal és ételekkel-díszítettek. A májusfa állítását az udvarló legények vezették, de néhány területen a legények a rokon lányoknak is állítottak fát, és közösségeknek is lehetett közös májusfájuk.
A pünkösdi király egy másik érdekes hagyomány, amely a középkor óta ismert. Ebben az ügyességi versenyeken választottak ki egy legényt, aki később vezethette a többieket. A pünkösdi királynak számos kiváltsága volt, például ingyen ihatott a kocsmákban, és a fogyasztását a közösség fizette ki.
A tisztség általában egy hétig, de akár egy évig is tarthatott. Gyakran a legényeket is ezen alkalomból avatták fel, és ettől kezdve udvarolhattak és kocsmázhattak.
Az ablakokba vagy a ház kerítéslécei közé tűzött zöld ágak és virágok hagyománya is széles körben elterjedt volt. Ennek a gyakorlatnak az volt a célja, hogy megvédje a házat a villámcsapástól. Néhány helyen a lányos házakra is ki tettek zöld ágakat.
Pünkösdi királynéjárás során négy vagy több nagyobb leány körbevezet egy ötödiket, aki a legkisebb és legszebb. Énekelnek és jókívánságokat ismételgetnek, majd megállnak az udvarokon, és kendőt vagy fátylat feszítenek a királyné feje fölé. Énekelnek, körbejárják a királynét, és a végén felemelik, miközben termékenységvarázsló mondókat mondanak. Az énekek és mondókák végén ajándékot kapnak.
A Pünkösdi királynéjáráshoz hasonlóan a Pünkösdi király és királyné párost a kíséretével is ábrázolták. Ebben az esetben az adománygyűjtés volt a fő cél.
Bizonyos nyugat-magyarországi vidékeken találkozhatunk olyan hagyományokkal, mint a törökbasázás, borzakirály- és rabjárás. A törökbasázás során egy kisfiút szalmával öltöztettek, majd házról házra kísérték, ahol pálcával ütötték, hogy ugráljon, és cserébe pénzt és tojást kaptak.
A pünkösdi rabjárók fiúkból álló csoport, akik a lábuknál összeláncolva járták körbe a falut, és arra kértek, hogy segítsék a katonarabokat. Ők is ajándékokat kaptak. A borzajárás során egy fiút köpenybe öltöztettek, és házról házra jártak.
Az egyik leghíresebb pünkösdi hagyomány a Csíksomlyói búcsú, amely egy keresztény zarándoklat a csíksomlyói kegyhelyhez. Ezen a rendezvényen a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeznek meg a kegytemplomhoz, majd felvonulnak a két Somlyó-hegy között. Ez a hagyomány ma is élő, és a magyarság katolikus közösségének fontos találkozóhelyévé vált.
