2025. február 5., szerda
Ágota névnapja
Ágota névnapja
Az Oscar történelem 90 éve alatt számos magyar vagy magyar származású alkotó vehette át az Oscart különböző kategóriákban. Filmként azonban csak négy alkalommal sikerült megkapni az arany szobrocskát.
Az első magyar film, mely Oscart kapott, egy animációs film volt A légy címmel. A Rófusz Ferenc rendezte rajzfilm természetesen az animációs rövidfilm kategóriában tudott nyerni 1981-ben. A film egy légyről szól, ami betéved egy kertes házba. A film a légy menekülését mutatja be a légycsapóval felfegyverzett főbérlő elöl. A nézők a légy szemével látják a legyet körülvevő világot egészen a addig, míg be nem teljesedik a sorsa: végül üldözője agyon csapja. A film mintegy 3600 rajzból készült. Két év munkájával állították össze a kész filmet.
Az Oscar díj átadás kisebb botrányba torkollott. Történt ugyanis, hogy Rófusz Ferenc nem tudott részt venni a gálán, nem kapta meg a kiutazáshoz szükséges dokumentumokat. Így a díjat helyette Dósai István, a Hungarofilm akkori vezérigazgatója vette át. Az elmondott köszönő beszéd nem okozott osztatlan sikert a szervezőknél, hiszen arra hivatkozott, hogy rendező távollétének oka, a meghívó késői postázása. Dósai a beszédet követően a hátsó kijáraton távozott. Dósaitól az akadémia illetékesei még aznap visszavették az Oscar szobrot a rendőrség segítségével, akik rátörték Dósaira a hotelszobája ajtaját és lefoglalták az aranyszobrot.Rófusz Ferenc csak hónapokkal később tudott elutazni az Egyesült Államokba, hogy átvegye az Oscar-díját.
A Mephisto magyar–német–osztrák nagyjátékfilm, melyet 1981-ben mutattak be a hazai mozikban. A film Klaus Mann azonos című regénye alapján készült Szabó István rendezésében. A film nagy részét Budapesten forgatták, azonban Kelet- és Nyugat-Berlinben, Hamburgban és Párizsban is vették fel jeleneteket. A film a magyar játékfilmek közül elsőként 1982-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
A film története az 1920-as években játszódik. A történet főszereplője Hendrik Höfgen, aki a hamburgi színház társulatának tehetséges színésze. A hamburgi kabaré jelentéktelen színészei segítetik a színész előre menetelét és karrierjét. Magas politikai támogatóra lel, és karrierje meredeken ível felfelé. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen nézeteltérésekbe kerül a színház egy másik tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal. Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ez a szerep meghozza neki a várva vár kiugrást egy időben a nemzetiszocialista párt hatalomra kerülésével. A sikeres színésznek karrierje csúcsán már nincs szüksége a régi emberekre, megtagadja a múltját, sorra elárulja társait, és fokozatosan behódol a náci hatalomnak.
A hazánkban 2015-ben bemutatott Saul fia a 88. Oscar-gálán elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A magyar filmdráma rendezője Nemes Jeles László.
A film cselekménye 1944. október 7-8-án játszódik Auschwitz-Birkenau haláltáborban, a Sonderkommandók lázadása idején. A történet elképzelt főhőse, Saul Ausländer magyar zsidó rab másfél napját mutatja be. A tábor többi tagjától hermetikusan elzárt, saját kivégzésüket is minden pillanatban váró munkásokat a nácik arra kényszerítik, hogy részt vegyenek a tömeges megsemmisítés áldozatainak elégetésében és hamvaik szétszórásában. Saul az egyik halott gyermekben saját fiát véli felismerni, ezért elhatározza, hogy megmenti a gyermek testét az elhamvasztástól, felveszi a kapcsolatot egy rabbival, akivel együtt a hagyományoknak megfelelően, titokban eltemetheti és érte egy kaddist mondathat el. Közben a Sonderkommando tagjai fellázadnak, lerombolják a krematóriumot, ám Saul mindebben nem vesz részt, menekülés helyett megszállottan csak azzal törődik, hogy tervét végrehajtsa és fiának, akiről életében nem tudott gondoskodni, megadja a végtisztességet.
Deák Kristóf : Mindenki (2017)
A Deák Kristóf által rendezett Mindenki című film 2017-ben elnyerte a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
A filmet Sing címmel jelölték az Oscar díjra.
A történet 1991-ben játszódik, központi motívuma egy hibásnak bizonyuló pedagógiai módszer, ami konfliktushoz vezet a sikerorientált és a tökéletes hangzást szem előtt tartó karvezető és a kisiskolásokból álló, csupán énekelni vágyó énekkar között.
Az Oscar első 90 éves történelmében számos magyar vagy magyar származású alkotó vehetett át Oscar-díjat.
Az első ilyen elismerést Sándorházi Vilmos Béla, angol nevén William S. Darling magyar származású látványtervező kapta 1934-ben a Kavalkád című filmért. Ezt követően még két alkalommal jutalmazták Oscar díjjal a munkáját., 1944-ban a Bernadette dala és 1947-ban az Anna és a sziámi király című filmekért. Összesen hét alkalommal jelölték Oscar díjra a magyar festőművészt.
1937-ben Herczeg Géza az Émile Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta meg a díjat. Székely János 1940-ben az Ébredj, szerelmemért, Pressburger Imre pedig 1941-ben a 49. szélességi fok forgatókönyvéért kapott arany szobrot.
Kertész Mihály a Casablanka című amerikai filmdráma rendezéséért kapott Oscart 1943-ban. A film -Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével. - 3 díjat is nyert és ezen felül még 5 jelölést kapott. Kertész Mihály egy másik okból is szerepel az Oscar nagy történelem könyvében. 1939-ben két filmért is jelöltek a rendezői Oscarra, a Négy lány és a Mocskos arcú angyalok című alkotásokért, igaz a díjat egyik film sem nyerte el.
További magyar filmrendezők, akik Oscar-díjat nyertek: Vértes Marcella Moulin Rouge-ért 1952-ben és George Zukor a My Fair Ladyért 1965-ben.
A bagadai tolvaj című filmhez is kapcsolódik magyar Oscar-díj. A film producere Korda Sándor volt, azonban a közhiedelemmel ellentétben nem ő rendezte. Művészeti vezetője, díszlettervezője egyik testvére, Korda Vince volt, aki ezért a munkájáért Oscar-díjat kapott 1941-ben. A 106 perces mesefilm az első színes szuperprodukciók egyike.
Lukács Pál az Őrség a Rajnán című film főszerepéért kapott Oscart 1943-ban, ezzel ő lett az első magyar színész, akinek a munkáját arany szobrocskával díjazták.
Életműdíjat két magyar származású alkotó is kapott, Marczincsák György Pál 1944-ben ésa Paramount Pictures alapításáért Adolph Zukor 1949-ben.
Rózsa Miklós révén a zeneszerzői Oscar díjak listájáról sem hiányoznak a magyarok. Rózsa Miklós 1940-ben telepedett le Hollywoodban. Hamarosan az egyik legismertebb filmmuzsikussá vált Hollywoodban és világszerte. Zenéje három alakalommal érdemelte ki az Oscar-díjat. A Ben-Hur, az Elbűvölve és A Double Life zenéje miatt vehette át az arany szobrot. A zeneszerző sikerességét mutatja, hogy összesen 17 alkalommal jelölték Oscar-díjra 1941 és 1962 között
Látványtervezői díjat ketten kaptak, a Legénylakás látványtervezéséért Trauner Sándor 1960-ban, míg A bolondok hajója című filmért Joseph Kish 1966-ban.
A legsikeresebb operatőr Zsigmond Vilmos aki pályafutása során négy jelölést kapott, a Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó, Fekete Dália című filmekért, díjat azonban csak egyszer vehetett át, 1978-ban a Spielberg által rendezett Harmadik típusú találkozások operatőri munkálataiért.
Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című filmje 1991-ben a legjobb külföldi filmnek járó diák-Oscar díjat nyerte el. A díj különlegessége, hogy nem minden évben osszák ki.
Szabó Istvánnak sorozatban négy rendezését jelölték Oscarra az idegennyelvű film kategóriában Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen. További magyar mozifilmek, amelyeket jelölést kaptak, de nem nyerték el a díjat: A Pál utcai fiúk (1968), Macskajáték (1974), Magyarok (1978), Jób lázadása (1983).
