A Piroska név a latin Prisca szóból származik, amiből a magyar nyelvben a Piriska, majd később a Piroska lett. A Prisca név eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.
Piroska fő névnapja január 18, ami egybeesik Árpád-házi szent Margit egyházi ünnepnapjával. A január 18-án ünnepet névnap eredete egy szentként tisztelt ókeresztény vértanúhoz Római szent Piroskához köthető. A másik kevésbé ünnepelt dátum, augusztus 13-nak pedig magyar történelmi vonatkozásai vannak. Ezen a napon halt meg Eiréne bizánczi császárné, aki nem más mint Szent László Piroska nevű elsőszülött lánya, Piroska. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik és augusztus 13-án tartják emléknapját. Szent Piroska kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette és szentként tiszteli.
Róma városában élt igen előkelő család gyermekeként, és a II. Claudius császár alatti keresztény üldözében vesztette életét. A legenda szerint megostorozták, forró olajban fürdették, vadállatok elé vetették és máglyán próbálták elégetni. A mindössze 13 éves Piroska hősiesen viselte a kínzásokat, amelyek csodálatos módon nem tudták kioltani az életét. Végül Rómában a a keresztényüldözők lefejezték 269 január 18-án. A Római katolikus egyház szentként tiszteli és halála napján ünnepli.
Szent Piroska 1088-ban születet Szent László és Adelhaid hercegnő házasságából. Komnenosz János bizánci császár felesége lett. Mind a keleti, mind a nyugati egyházban szentként tisztelik. Bizánci császárnéként a béke, békesség jelentésű Eiréné nevet kapta. Piroska nem vett közvetlenül részt a politikában, bár (Könyves) Kálmán politikáját ellenző, és Bizáncban menedéket kereső magyarokat lehetőségei szerint támogatta. Rendszeresen fogadott Magyarországról érkező küldötteket, szentföldi zarándokokat, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Aktívan tevékenykedett a szociális ügyekben: a szegényeket, betegeket támogatta, az egészségügyi ellátást igyekezett számukra is megszervezni.