2024. Április 19., péntek
Emma névnapja
Emma névnapja
Róza és a Rózsa névnapot augusztus 23-án, augusztus 30-án és szeptember 4-én ünnepelhetnek a név viselői. Az augusztusi névnapok Limai Szent Rózához, domonkos harmadrendi nővérhez köthető. Róza volt az amerikai kontinens első katolikus szentje.
Szent Róza Isabel Flores y de Oliva néven született Lima városában. Édesapja a Spanyol Birodalmi hadsereg lovasa volt, édesanyja pedig egy limai őslakos volt. Későbbi neve, a „Róza”, egy csecsemőkori legendából ered, miszerint az egyik szolgáló látta ahogy a kislány arca rózsává változik. A másik kevésbé csodás magyarázat szerint azért kapta a Róza nevet, mert csodálatosan szép volt az arca. Már 4 évesen csodás módon megtanult olvasni, hogy Sziénai Szent Katalin műveit olvashassa, akit példaképének tekintett.
Apja tiltása ellenére szüzességi fogadalmat tett. Apáca szeretett volna lenni, amit apja nem engedett, ezért belépett a domonkos harmadik rendbe. Húszévesen magára vette a harmadik rend ruháját és végleges szüzességi fogadalmat tett. Egy nehéz ezüstkoronát viselt kis tüskékkel belül, hogy Krisztus töviskoronáját magán hordhassa.
1615-ben holland hadihajók támadták meg Limát. Róza egyesítette a város asszonyait, hogy imádkozzanak a Rózsafüzér királynőjének templomában. A holland flotta néhány nappal később titokzatos módon felvonta a vitorláit és elvonult Lima alól, anélkül, hogy megtámadta volna a várost. A csodát mindenki Rózának tulajdonította.
Saját halálát megjósolta, ami 1617. augusztus 24-én bekövetkezett, 31 éves volt.
Rózát IX. Kelemen pápa avatta boldoggá 1667. április 15-én, majd 1671 április 12.-én X. Kelemen pápa szentté avatta. Sírhelye a limai Szent Domonkos kolostor belsejében található, barátai, Porres-i Szent Márton és Macíás Szent János mellett. Sok hely viseli a névét az Újvilágban. A liturgikus ünnepének története ad magyarázatot a névnapok kialakulására. Az 1729-es római katolikus szentek kalendáriumban az ünnepe augusztus 30-ára esett, mert augusztus 24-e Bertalan apostol ünnepe volt és a legközelebbi dátum augusztus 30. volt, amely nem volt köthető egy ismert szenthez. 1969-ben VI. Pál pápa megreformálta a római katolikus szentek kalendáriumát és augusztus 23-át Róza számára szabaddá tette, ezért ezen a napon ülik meg a vallási ünnepét világszerte. A névnapi hagyományokban azonban az augusztus 30 maradt a fő névnap, akárcsak Peruban és több latin-amerikai országban, ahol szintén augusztus 30-án tartják ünnepét. Az ünnep fontosságát mutatja, hogy munkaszüneti nap is ezekben az országokban.
Magyarországon Alsórajkon neveztek el templomot Limai Szent Róza tiszteletére.
Viterbói Szent Róza ünnepnapjához kapcsolódik a Rózák szeptemberi névnapja.
Róza szegény, de vallásos családban született. Kevés hiteles információ maradt fenn róla, állítólag már kisgyermekként csodákat tett. Háromévesen feltámasztotta nagynénjét, hétévesen pedig már visszavonulva a vezeklésnek szentelte magát. Belépett Assisi szent Ferenc rendjébe és szülővárosának, Viterbónak lakóit pedig kegyes, bűnbánó életre szólította fel, hogy ezzel szabadítsák meg a II. Frigyes német-római császár uralma alól a város.
A császárellenes fellépés sikere miatt száműzték. 1250 decemberének elején Róza állítólag megjósolta a császár halálát, mej jóslat december 13-án be is igazolódott. Róza Vitorchianóba ment, ahol boszorkánysággal vádolták meg. Róza azonban nemcsak tagadta a vádakat, hanem állítólag ennek bizonyítására három órán át sértetlenül viselte el egy máglya lángjait.
A következő évben visszatért Viterbóba, ahol a helyi zárdába családja szegénysége miatt nem vették be. Noha beletörődött az elutasításba, megjósolta, hogy halála után majd a falak közé kerül. Hosszú kanonizációs eljárás után 1457-ben avatták szentté, a katolikus naptár szeptember 4-ére tette az ünnepét, amely napon Viterbo lakói körmeneten hordozzák a múmiáját tartalmazó koporsót.
