Stefánia hercegnő, aki nyomot hagyott a magyar gasztronómiában

Stefánia és a magyar gasztronómia

Stefania belga királyi családból származó hercegnőhöz köthető a Stefánia vagdalt és más Stefánia névre keresztelt ételek is. A szép hercegnő kalandos életutat mondhat magáénak, fiatalon hozzáment Lotaringiai Rudolf, osztrák-magyar trónörököshöz, majd Rudolf halála után 25 évesen megözvegyült, ezt követően a belga királyi család és a Habsburg dinasztia tiltása ellenére rangon alul házasodott újra, feleségül ment Lónyai Elemérhez.

A házasság feltétele volt, hogy le kellett mondania az osztrák főhercegné rangjáról és címéről, sőt ezzel a lépéssel apjánál, II. Lipót belga királynál is kegyvesztett lett. A hercegnő életében azonban egy csodálatos időszak következett, melyben a magyar gasztronómiában is letette kézjegyét. 

Stefánia hercegnő igen kedvelte az Magyarországot és vele együtt a magyar konyhát. A hercegnő találta ki, hogy tegyünk az egyben sült fasírt közepébe főtt tojást, ezzel megalkotta a Stefánia „módszert”, mely az jelenti, hogy az készített ételek közös jellemzője, hogy valamilyen formában beledolgozott főtt tojást tartalmaznak. A magyar gasztronómia pedig gazdagabb lett a stefániás ételekkel: Stefánia vagdalt, Stefánia rizottó, Stefánia fészek, Stefánia felfújt és Stefánia torta.

A hercegnőhöz és Rudolf trónörököshöz kapcsolódó érdekesség még, hogy 1888-ban gróf Teleki Sámuel felfedezte Afrikában a Turkana és Csev-Bahir-tavakat, melyeket a hercegi pár után Rudolf, illetve Stefánia névre keresztelt, tisztelegve barátai előtt.

Szentkereszty Stefánia Klára Mária

A másik híres Stefánia nevet viselő magyar hölgy a kolozsvári születésü Báró zágoni Szentkereszty Stefánia Klára Mária festő, intézményalapító. Jószolgálati tevékenysége okán a székelyek nagyasszonya címet érdemelte ki.  Nevét viseli a Szent­ke­reszty Stefánia Kórháza­lapítvány