2024. Április 24., szerda
György névnapja

Szervác, Pongrác, Bonifác – a fagyosszentek

2014-05-04 23:07 | Nézettség: 1336
A néphagyomány szerint a május első felében érkező lehűlés, mely sok esetben faggyal is jár, Szervác, Bonifác és Pongrác nevéhez, illetve ünnepnapjához kötődik. De kik is voltak a fagyosszentek valójában?

„Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” – ekképpen vélekedtek az öregek. Valóban, a május 12-14. tartó időszakban – mely egyes hagyományelemek szerint a május 15-i Zsófia nappal és a május 25-i Orbán nappal is kiegészült – meteorológiailag vizsgált és igazolt, a néphagyomány több száz éves megfigyelése, vagyis a május eleji fagyos napok nagy valószínűsége.

Természetesen ez a jelenség nem csak hazánkban, hanem a környező területeken is megfigyelhető, azonban földrajzi adottságaink miatt a hőmérsékleti különbség hazánkban csúcsosodik ki leginkább.

Az időjósló ünnepnapokhoz, a terméssel kapcsolatos hiedelmek is fűződnek. Erős fagy esetén rossz termést, felhőtlen idő esetén pedig jó borévre számíthatnak a gazdák: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.”. Ez elég egyszerűen hangzik, hisz a májusi fagy már igazán nem tesz jót a burjánzó növényzetnek.

Vélhetőleg ez is magyarázza, hogy miért ilyen kiemelkedő fontosságú a fagyosszentek „ünnepe”, hisz a május eleji rossz idő könnyen tönkreteheti az egész éves munkáját a gazdáknak.

Szervác, Pongrác, Bonifác – a fagyosszentek

Szent Pongrác

Pongrác története, egy árvafiú hősiességét és hitének erejét mutatja be. A korán árván maradt fiú Rómában élt nagybátyjával szegénységben. Egy nap személyesen találkozhatott a pápával, aki a keresztényellenes üldözői elől bujkált egy birtokon. A pápa rögtön megszerette az őszinte és nyíltszívű ifjút és barátjául fogadta.

Pongrác és nagybátyja megkeresztelkedett, azonban a császári erők hamar nyomukra bukkantak és próbálták eltéríteni Pongrácot a keresztény tanoktól. Ő azonban korát meghazudtoló ékesszólóan védte hitét, így a császár május 12-én nyilvánosan lefejeztette az akkor 14 éves fiút.

Szent Szervác

A 4. században élt püspök a mai Belgium területén élt és kiemelkedő teljesítménnyel tevékenykedett a németalföldön élők keresztény hitre nevelésében. Az eretnekek – elsősorban az ariánusok – üldözésében is jelentős szerepet vállalt. Halálának helyszíne, Maastricht városa, mely védőszentjeként tiszteli a hithű püspököt.

A legenda szerint örmény származású édesanyján keresztül rokonságban állt Keresztelő Szent Jánossal és Jézussal, a jeruzsálemi Szent Sír őrzőjeként egy látomás nyomán indult Tongerenbe, hogy elfoglalja a püspöki széket. Szintén egy legenda fűződik a tongereni püspöki központ maastricht-i áthelyezéséhez is, miszerint Szerváciusznak római látogatásakor megjelent Szent Péter, aki megjövendölte a hunok támadását és a Tongeren pusztulását és egyben utasítást adott a püspökség Maastrichtba való átköltöztetésére.

Szent Bonifác

Bonifác, aki egy nemes asszonnyal folytatott parázna viszonyt, megbánta bűneit, azonban hogy biztosan megbocsátást nyerjenek parázna kedvesével, felkutatta a haldokló vértanúkat és lábaik elé borulva bíztatta őket, hogy tartsanak ki, hisz közel már a végső megelégülés. Amikor elfogták, különféle kínzási módszereknek vetették alá.

A bíró látva azonban, hogy a kegyetlen bánásmódot Bonifác elégedett, égbe tekintő arccal tűrte, magyarázatot követelt. Bonifác kereszténységének tulajdonította bátorságát, mire a bíró lefejeztette. A vértanú halálának napja, május 14. egyben ünnepnapja is.

A negyedik szent

Szent Orbán volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. A katolikus egyház szerint sok embert térített meg és valószínűleg vértanúhalált halt. A szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelik. A legjelentősebb szőlővédő szent, kinek ünnepnapja május 25.-én van. Ő az, aki a fürtkezdeményeket megvédhette azzal, hogy nem fagyot (mint a legutolsó "fagyosszent"), hanem jó időt hoz.

Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább. A néphagyomány szerint, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték. A magyarországi szőlőhegyeken, sok helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával.

 

Források:

Közelgő névnapok

Névnap kereső

Április hónap névnapok