A Tamás név arámi eredetű szó, a Teomo névből származik, jelentése: iker. A görögök vették át Thomasz formában, mivel a görögben volt egy ilyen alakú szó, csodálatos jelentéssel.
Magyarországon a teljes lakosság és az újszülöttek körében is a 11. leggyakoribb férfinév. A magyar naptárakban szereplő három hivatalos Tamás névnap a következő:
március 7. - Aquinói Szent Tamás régi egyházi ünnepnapja
december 21. - Tamás apostol régi egyházi emléknapja
december 29. - Canterburyi Szent Tamás emléknap
Ezeken a névnapokon kívül még több más nem hivatalos Tamás-névnap is szerepel a részletesebb névnaplistákon, így Tamás apostol és Aquinói Szent Tamás mai egyházi emlékünnepe (július 3., illetve január 28.), valamint további Tamás nevű szentek ünnepei.
A magyar néphagyomány szerint a legfontosabb Tamás nap a december 21-e, amelyhez a karácsonyi kapcsán különféle népszokások fűződnek, a március 7.-i nap pedig 66-os szám számmísztikai kapcsolódása miatt vált érdekessé.
Aquinói Szent Tamás, olasz teológus és filozófus, a Domonkos-rend tagja és egyben a keresztény misztika egyik legkiemelkedőbb képviselője, kinek ezen a napon, március 7-én halálára emlékezünk (1274-ben hunyt el). Aquinói Szent Tamás tanaiban egy – a hitet és a tudást megkülönböztető – komplex filozófiai rendszer alapjait tette le, mely elsősorban Arisztotelész filozófiai munkásságából merít, és azt állítja olykor párhuzamba, olykor szembe a keresztény tanítással.
A márciusi Tamás nap a 66. nap a Gergely naptárban, kivéve a szökőévet. A számmisztikában a 66 mesterszámnak számít, jelentése: egyetemes öröm. Boldog lehet az, aki ezzel a számmal találkozik élete során.
Népi hagyományok
Tamás nap meghozza a jobb időt, tartották régen. A „Tamás jobb ember, mint három más” régi mondás szerint Tamás hónapjában, vagyis márciusban jobb idő várható, mint az „ember”-es hónapokban, vagyis szeptemberben, novemberben és decemberben.
Tamás nap éjjelén érdemes volt figyelniük a lányoknak, hisz a hagyomány szerint abból az irányból várhatták leendő kedvesüket, amerről a leghangosabb kutyaugatás is hallatszott.
Hitetlen Tamás a bibliai 12 apostol egyike. Tamás ujjait Jézus sebeibe tette, hogy megbizonyosodjon azok valóságosságáról, ezért nevezzük „hitetlennek”. Tamást a keresztény hagyományok szerint Pünkösd után Indiába küldte az Úr, ahol vértanúhaláláig keresztény hittérítéssel foglalkozott igen sikeresen. A mai szír-malabár katolikus egyház alapítójának tartják.
Népi hagyományok
A december 21-i Tamás-naphoz különféle – karácsonyhoz kötődő – népszokások fűződnek, melyek elsősorban a disznóöléssel kapcsolatosak. A Tamás napján levágott állatnak háját sok helyütt „tamáshájnak” nevezték és gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Illatos kerti növény összetört leveleivel, másutt tömjénnel, szentelt vízzel, vagy hagymával keverték össze és így használták gyógyításra.
A Tamás napi disznóölésen a karácsonyi időjárásra is lehetett következtetni. A hagyomány úgy tartja, ha a disznó mája nagy, akkor a karácsony jeges-fagyos lesz. Egy másik hiedelem szerint, ha Tamás nap reggelére friss hó hull, békés, boldog karácsonyra számíthatunk.
Canterburyi Szent Tamás vagy eredeti nevén Thomas Becket halálára emlékezünk december végén. Thomas Becket II. Henrik angol király kancellárja és bizalmasa volt. Baráti kapcsolatukból kifolyólag 1162-ben a király Canterbury érsekének és Anglia prímásának választotta, remélve ezzel, hogy Tamáson keresztül továbbra is szabadon folytathatja túlkapásait egyházi ügyekben. Beckett azonban érsekké avatása után teljes mértékben megváltozott. A végsőkig védte az egyház jogait függetlenül attól, hogy ez egykori barátjával, a királlyal is szembefordította. Visszafogott, már-már aszketikus életének végül II Henrik felbujtására egy angol nemes vetett véget.
Forrás: