A magyar mondákban Réka királynéként találkozunk Attila egyik feleségével. Egy ötödik századi szemtanú azonban más néven említi. Priszkosz bizánci történetíró személyesen járt Attila udvarában, és arról is beszámolt, hogyan fogadta őt az uralkodó felesége. A fennmaradt szövegben Kréka és Rékán névalak szerepel. A magyar mondai hagyomány pedig egy erdélyi erdőhöz és egy hegyről legördülő sziklához köti Réka emlékét.
Priszkosz egy keletrómai követség tagjaként jutott el Attila udvarába. Beszámolójában elmondja, hogy ajándékot vitt az uralkodó feleségének, akit Krékának nevez. Amikor belépett hozzá, az asszony egy fekvőhelyen pihent. Körülötte szolgálók álltak, a földön ülő asszonyok pedig színes díszítést hímeztek vászonra. A padlót gyapjúszőnyegek borították.
Priszkosz azt is feljegyezte, hogy Krékának három fia volt. Egy másik fennmaradt részletben arról ír, hogy az asszony vendégségbe hívta a követeket ahhoz a férfihoz, aki az ügyeit intézte. A két jelenet ritka bepillantást ad abba, hogyan fogadták a küldöttség tagjait Attila udvarában.
Az ajándék átadásáról szóló jelenetben Priszkosz Kréka néven mutatja be Attila feleségét. A vendégségről szóló részletben a Rékán névalak jelenik meg, és a szöveg a korábban említett Krékával azonosítja az asszonyt.
Priszkosz görögül írt, beszámolója pedig töredékekben, későbbi kivonatokban maradt fenn. A két névalak azt mutatja meg, hogyan őrizte meg a szöveghagyomány Attila feleségének nevét. Az asszony saját kiejtéséről a beszámoló nem ad biztos támpontot.
A magyar mondai hagyományban a Réka és a Rika forma él. Innen ismerős a Réka királyné elnevezés, amelyhez Erdélyben egy sírhelyről szóló történet is kapcsolódik.
A Kriza János által közölt székely mondában Réka egy várban hal meg az erdélyi Rika erdő környékén. A vár széléről legördítenek egy nagy sziklát, és ott temetik el a királynét, ahol a kő megáll. A szikla a monda szerint a sír emlékjele lett.
A történet a tájhoz köti Réka emlékét. Az erdő, a patak és a szikla olyan helyeket és tárgyakat ad a mondához, amelyeket a helybeliek is megmutathattak. Arany János hun témájú műveinek kritikai kiadása a Rika névhez fűzött jegyzetben ezt a sírmondát és a Priszkosznál fennmaradt névalakokat is megemlíti.
A Réka név pontos eredete és jelentése bizonytalan. A név magyarázatai között germán és ótörök eredet is szerepel. A „víz” vagy „patak” jelentés a germán eredetet feltételező magyarázathoz kapcsolódik.
Réka hagyományos névnapja november 10-én van. Egyes névnaptárak február 6-át is megadják. A dátumokat, a név becézését és az elküldhető köszöntőket a Réka névnapi adatlapján találod.
A magyar mondai hagyomány Réka vagy Rika néven említi Attila egyik feleségét. A korabeli szemtanú, Priszkosz fennmaradt beszámolójában Kréka és Rékán alakban szerepel.
Priszkosz ötödik századi bizánci történetíró volt. Egy keletrómai követség tagjaként személyesen járt Attila udvarában, és leírta az uralkodó feleségénél tett látogatását is.
A „patak” az egyik eredetmagyarázathoz kapcsolódó feltételezett jelentés. A Réka név pontos eredete és jelentése bizonytalan.
Réka hagyományos névnapja november 10-én van. Egyes névnaptárak február 6-át is feltüntetik.