A Vencel a szláv Wenceslav névből származik, jelentése koszorú + dicsőség.Német közvetítéssel került Magyarországra, a Wenzeslaus névforma német Wenzel rövidüléséből.
Hazánkban Szent Vencelt a szőlőhegyek védőszentjeként tisztelik, hisz Szent Vencel a legenda szerint saját kezeivel készítette a misebort. Ennek megfelelően a tokaji borvidék egyik kiemelkedő falujában, Tállyán Vencel ünnepét a mai napig szertartásosan ünneplik. A katolikus templomban a Vencel napot követő vasárnapon szőlőfürtökkel, virággal és borral tisztelegnek a szőlőhegyek védőszentje előtt. A 18. században megalakult a tállyai Fáklyás Társulat is, melynek tagjai mind szőlőművelők. Ők tartják fent ezt a szép hagyományt még napjainkban is.
Akit ma Szent Vencelként ismerünk a mai Csehország egyik legfőbb szntje, a hivő csehek Szent Vencel családjából valónak vallják magukat. I. Vencel cseh fejedelem (911-935) sosem uralkodott elismert királyként, tekintettel az apja halálát követő hatalmi harcoknak, mert nagyanyja, édesanyja és testvére között zajlott. Rövid uralma alatt sokatt tett azért, hogy a kereszténység és a latín szokások elterjedjenek Csehországban, a ma is fennálló Szent Vitus-templomnak megépítése is az ő nevéhez fűződik.
A keresztény igék hirdetése mellett Prága kereskedelmi központtá válását is ő tette lehetővé, így már rövid uralkodása alatt is kivívta népe tiszteletét és szeretetét. Vencelt, öccse Boleszláv gyilkolta meg, így átvéve a hatalmat tőle. Ezt követően mind Csehországban, mind Európában vértanúként tisztelték, koronája a nemzet szimbóluma, ünnepnapját az általuk államalapítónak tartott Vencel halálának napján, szeptember 28-án tartják.
Források: