Vince névnapból kettőt is találunk a hagyományos naptárakban, az elsőt Január 22.-én, mig a másodikat Április 5.-én. Ezen dátumokon kívül a Vince nevet viselők még négy alkalommal ünnepelhetnek névnapot: Április 9., Május 24., Július 19., Szeptember 27.
Nézzük, honnan eredeztethetők ezek a névnapok.
Vince azon szentek közé tartozik, akik valóban léteztek a történelemben, a korai keresztény időkben, azonban nem maradtak fenn hiteles anyagok az életükről és halálukról.
A Zaragózai püspök kr.u. 304-ben lett az utolsó nagy keresztényüldözés áldozata, a legendák szerint a helytartó nagyon meg akart felelni a császárnak, ezért kínózta meg az idős püspököt.
A helytartó a temetését sem engedélyezte, sőt a holttestet kidobták a szántóföldre, kutyák és madarak martalékául, azonban Isten ezt nem engedte és egy nagy hollót küldött, ami megvédte a püspök holttestét. Ezt követően zsákba tették súlyos kövekkel és a tengerbe dobták, a hullámok azonban újra meg újra a partra sodorták. Végül egy keresztény illően eltemette. Csontjait Valenciában őrzik.
A Római Birodalomban az ünnepét szinte minden egyháztartomány tartotta, Szent Ágoston több prédikációjában is magasztalta, Szent Vincét minden martirológium említi.
Szent Vince tisztelet főleg Franciaországban terjedt el, melyben szerepet játszhatott az ott örzött ruhái. Különösen különösen a szőlősgazdák tisztelik. A névének etimológiai elemzése szintén a borhoz köti, mivel Vincent, kettészedve Vin-Cent annyi jelent, mint százszoros bor.
Vince nemcsak a borászok védőszentje, hanem a következőké is:
Magyar érdekesség, hogy alakja feltűnik az 1031-ben készíttett koronázási paláston.
Szintén Január 22-én van az ünnepnapja Pallotti Szent Vincének, aki nek a nevéhez kötődik a Katolikus Apostolság Társasága, röviden pallottinusok megalapítása, mely szervezet egy fogadalom nélküli klerikus kongregáció a katolikus egyházban. A szervezet alapítása 1935-ben történt, célja a különféle apostoli tevékenységek összefogása egységes szervezetté, az Egyház újraegyesítése, minden katolikus vállalkozás ösztönzése, anyagi támogatók és mindenféle jellegű segítők megnyerése, a katolikusok hitének felébresztése, megőrzése, növekedésre segítése, és a katolikus hit terjesztése az egész világon.
A szent halűlához köthető egy legenda, 1849 augusztusában az egyik ismert híve, Bernhard Maria Clausi így szól Vincéhez: ,,Vince, Vince, emelkedj föl ebből a szennyes világból! Mit keresel még itt? Egy hónap és három nap!"
Clausi 1849. december 20-án, Vince pedig egy hónappal és három nappal később halt meg. Vince egy fagyoskodó embernek ajándékozta a köpenyét, és így ült be a hideg gyóntatószékbe, melynek eredménye egy tüdőgyulladás lett melybe belehalt 1850. január 22-én, Zaragózai Szent Vince ünnepnapján.
100 évvel később, 1950-ben XII. Pius pápa először boldoggá avatta, majd XXIII. János pápa pedig 1963-ban szentté avatta.
Ferrer Szent Vince középkori katalán író, Domonkos-rendi szerzetes, prédikátor. Emléknapját halálának napjára tette az egyház, mely 1419 április 5.-én történt.
A korai katalán próza történetének legjelentősebb alakja, prédikátori beszédeit is anekdotákkal, életközeli történetekkel tette színesebbé.
Páli Szent Vince szentté avatott római katolikus áldozópap volz a középkörban akinek a névéhez kötődik a Lazarista rend és a Vincés család szerzetesközösségeinek alapítása.
Egészsége korának előrehaladtával egyre inkább meggyengült. Hosszú ideig mocsárlázban szenvedett. 1655-től súlyos beteg volt, a végén járni is alig tudott, 1660-ra gyakorlatilag teljesen lebénult. Rövid haláltusa után 1660. szeptember 27-én halt meg.
Boldoggá avatási eljárása rövid időn belül elindult, ekkor sírját felnyitották, s testét romlatlan állapotban találták meg. 1729 augusztusában boldoggá, 1737-ben szentté avatták.
Szent Vince borral való kapcsolatáról azonban nem maradtak fenn bizonyítékok, azonban minden bizonnyal komoly szerepe lehetett a borhoz köthető ünnep kialakulásában. Borhoz leginkább neve miatt köthető, melynek etimológiai értelmezése a százszoros bor.
Egy mondvai mondás szerint „Fényes Vince, tele a pince, Ködös Vince, üres pince”. A népi hagyomány szerint Szent Vince napján, ha napos az idő, akkor jó termés várható, ha esős, ködös, felhős az idő, akkor az őszi szüret gyengének ígérkezik.
Egy másik megközelítés szerint "Ha csorog a Vince, tele a pince" vagyis ha ezen a napon csapadékos az idő, akkor sok bor lesz, viszont ha száraz, a pince üres marad.
Az egyik leismertenbb és legelterjedtebb Vince napi szokás az úgynevezett „vincevessző”, mely szokás segítségével az őszi termés minősége jósolható meg. A néphagyomány szerint a januári Vince napon szőlővesszőt kell metszeni, majd vízbe állítva várni, hogy kihajtson. A szőlővesszőkön található rügyek mennyiségéből arra lehet következtetni, hogy bőséges lesz-e a termés.
A borászok körében legkedveltebb népszokás pedig a Vince napi borivás, azaz sok bort kell inni Vince napján, ha azt akarjuk, hogy ősszel jó termés legyen. Ezért a borászok ezen a napon Szent Vince nevére áldomást isznak, este pedig táncos mulatságot tartanak.