2018. április 22. vasárnap Csilla, Noémi
» Tegye be a névnapot az eseményeim közé!

Napkelte: 5:42 Napnyugta: 19:43

CHF CHF 259,14
EUR EUR 310,49
USD USD 252,12

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

 
Részletes keresés

Achilles

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:görög

Leírás:

Az Achilles (ejtsd: ahilles) régi magyar férfinév. Az ógörög Akhilleusz mitológiai névből származik, amelynek jelentése: „a kígyó fia”. A görög név latin formája Achilles (ejtsd ahillesz), amit a régi Magyarországon s-sel ejtettek ki, így a név ebben a formában honosodott meg a magyarban. Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években az Achilles, Achillesz, Ahilész egyaránt szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években egyik sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott férfinév között.

Adalbert

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:germán

Leírás:

Az Adalbert germán eredetű férfinév. Elemeinek jelentése: nemes + fényes, híres. A középkorban a magyar Béla névvel azonosították mesterségesen. Női változata: Adalberta és Adalbertina. Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott férfinév között.

Béla

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:-

Leírás:

A Béla név bizonytalan eredetű, a legvalószínűbb magyarázat szerint a régi magyar Bél személynévből származik a név, az -a betű itt kicsinyítőképző. A Bél jelentése belső rész, például: szív. Már a középkorban mesterségesen azonosították az Adalbert névvel. A név a 19. században került elő újra, korábban Árpád-házi királyok nevében fordult elő.

Más magyarázat szerint a név, – mivel uralkodók neveként jelent meg a magyarban – török eredetű, és a kora középkori eurázsiai sztyeppén széles körben használatos bojla méltóságnévből ered.

Az 1990-es években gyakori volt, a 2000-es években a 71-89. leggyakoribb férfinév.

Brájen

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:kelta (ír)

Leírás:

A Brájen férfinév a Brian név magyarosítása, mely a 2000-es években került be az anyakönyvezhető nevek közé. A név eredete bizonytalan, valószínűleg összefügg a régi kelta szóval, a  "bre"-vel, melynek jelentése hegy, vagy nagy, nemes. Ezt a nevet viselte legendás ír király, Brian Boru, aki meghiúsította, hogy a vikingek meghódítsák Írországot a 11. században. A név gyakori volt Írországban az ő uralkodása előtt és után, majd a középkorban a breton telepesek vezették be újra. A Brian név a 20. században újjáéledt. A Brájen név nagyon ritka.

Egon

Névnapok: április 23.
Nem:Női
Eredet:germán

Leírás:

Az Egon germán eredetű férfinév, amely az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: kard(hegy) és erős, merész. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között. 

Egyed

Névnapok: április 23.
Nem:Női
Eredet:görög

Leírás:

Az Egyed  férfinév a görögből latinosított Aegidius rövidült formája. Jelentése: pajzsvivő.Más vélemény szerint a régi magyar Egyed személynév az egy számnév vagy a szent jelentésű egy szó (ami ma az egyház szóban él) -d kicsinyítőképzős származéka. Jelentése ez utóbbi esetben egyetlenke vagy elsőszülött, illetve szentecske. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.

Ilma

Névnapok: április 23.
Nem:Női
Eredet:magyar / ősmagyar

Leírás:

Az Ilma női név Vörösmarty Mihály alkotása a Csongor és Tünde című művében, talán a Vilma rövidítéseként. Egyúttal finn név is, ami szintén 19. századi alkotás, jelentése levegő, ég, világ. Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Ilona

Névnapok: április 23.
Nem:Női
Eredet:görög

Leírás:

Az Ilona női név, a Heléna régi magyarosodott alakváltozata, amelyet a középkor óta használnak ebben a formában. A magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került, és szabályos nyelvi változásokkal alakult ki a mai alakja: Jelena → Jelona → Ilona. Az Ilona azon ritka magyar nevek közé tartozik, mely a magyar nyelvből került be más népek névanyagába, a 20. század elejétől megtalálható a finn nyelvben, amihez hozzájárulhatott az is, hogy alakja a finn ilo (öröm) szóra hasonlít. A középkor óta használatos, elterjedéséhez a keresztény hagyományon (Szent Heléna kultusza) kívül a középkori Trója-regény Szép Ilonája is hozzájárult, valamint a 16. századi Gergei Albert-féle széphistória Árgírus királyfiról és Tündérszép Ilonáról. Az 1990-es években az Ilona már ritka név,  a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Renátó

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:latin

Leírás:

Renátó a Renátusz olasz formájából ered. A Renátusz latin eredetű férfinév, a jelentése: újjászületett. Női párja: Renáta. Az 1990-es években a Renátó ritka név volt, a 2000-es években a Renátó az 59-95. leggyakoribb férfinév, kivéve 2009-et, amikor nem volt az első 100-ban.

Sándor

Névnapok: április 23.
Nem:Férfi
Eredet:görög

Leírás:

A Sándor az Alexander név rövidülésének magyaros alakja. Az Alexander név görög eredetijére (Alexandrosz) vezethető vissza. A név jelentése: férfiakat vagy férfiaktól megvédő. Női párja: Alexandra. Az 1990-es években igen gyakori név, a 2000-es években a 37-42. leggyakoribb férfinév között.


Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Milyen névnap van ma? -  a mai névnap

Hazánkban ősi hagyományai vannak a névnapok megünneplésének, akárcsak a születésnapnak. Névnapján köszöntjük ismerőseinket, munkatársainkat, tanárainkat és családunk tagjait. Névnapi üdvözletet, névnapi képeslapot küldünk közeli és kevésbé közeli ismerőseinknek is. Milyen névnap van ma? Vagy milyen névnap lesz holnap? Gyakran keressük ezeket az információkat.

Névnaptár, minden ami névnap

A fenti kérdések megválaszolásában segít a Névnaptár weboldal. A Névnaptár oldalon keresztül nem csak azt tudhatja meg a kedves olvasó, mi a mai névnap, illetve milyen névnap lesz a közeljövőben. Sok – a névnapokhoz, nevekhez köthető – tudnivalóval is szolgálunk a téma iránt érdeklődőknek. A mai névnap mellett az összes hagyományos és az asztali naptárban nem szereplő névnap megtalálható a Névnaptár oldalon, ABC sorrendben és havi bontásban. Információt kaphatnak látogatóink a névnapok eredetéről, a névnapokhoz kapcsolódó hagyományokról is. A névnapok eredete legtöbbször szentekhez köthető, de vannak nyelvújításkor keletkezett nevek, illetve más nyelvekből magyarosított nevek is. Néhány író is alkotott műveiben neveket, melyekhez ezek hatására kezdtek elterjedni. Névnap naptár mellett ilyen, nevekhez tartozó történetekkel, és a naptárhoz, névnaptárhoz kapcsolódó cikkekkel is gazdagítjuk olvasóink ismereteit a Névnaptár oldalon.

Névnap meghatározása

A névnap, mint fogalom meghatározása nem egyszerű, ezért segítségül hívtunk egy 1862-es könyvet, illetve napjaink online mindent tudóját, a Wikipédiát.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]:

"(név-nap) ösz. fn. Az egyházi naptár rende szerint azon szentnek tiszteletére kitüzött nap, kinek valaki nevét viseli keresztnevül. Személyragozva: nevemnapja, nevednapja, nevenapja, nevemnapján, nevemnapjára, nevemnapjától stb. Névnapot üllni, tartani. Valakit neve napján megköszönteni. Mindszent napján minden embernek nevenapja van."

 Wikipédia a névnapról

"A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.

A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül  megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. 
 
 Magyarországon általános szokás megünnepelni a névnapot, azonban az kevésbé jelentős és személyes,  mint a születésnap, ugyanis szélesebb körben köszöntik fel az embert, és csekélyebb külsőségekkel.  Habár Magyarországon valamennyi adható utónevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kell  engedélyeznie, a névnapok kijelölésére nincs központi szerv, vagyis tulajdonképpen a naptárban lévő névnapok nem hivatalosak.  Arról, hogy egy új névnek mikor legyen a napja, a naptárkészítők, például az egyházak döntenek, annak okán, hogy a névnapok   eredetileg is valamilyen szent ünnepéhez kötődtek."

Névnaptár - Névnapok adatainak forrása

 - Wikipédia: Magyar névnapok
 - Ladó János, Bíró Ágnes:Magyar utónévkönyv
 - Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
 - Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről.

Névnaptár