2024. november 23., szombat
Kelemen névnapja
Kelemen névnapja
A 18. századi nyelvújítók a februárt az „enyheges” névre keresztelték át, ez azonban szerencsére nem tudott meghonosodni. A népi kalendáriumban pedig böjt elő havaként szerepel.
Azonban a történelemben messzebbre kell visszamennünk, ha hónap nevének keletkezését kutatjuk. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit hozzáadtak a római naptárhoz, mivel eredetileg a római naptár csak 10 hónapos volt. Február a nevét, a megtisztulás római istenéről Februusról kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely 15-én zajlott.
Háromszor fordult elő az újkori történelemben, hogy volt február 30-a.
Svédországban 1712-ben történt meg, hogy a február 30 napos lett, miután az ország oda vissza váltogatta a Julián és a Gergely naptárat, végül csak 1753-ban fogadták el véglegesen a Gergely naptárat.
1929-ben a Szovjetunió forradalmi naptárt vezetett be, melyben a hónapok 30 naposak voltak és a fennmaradó 5 vagy a szökőéveben 6 pótnap egyik hónaphoz sem tartozó pihenőnap volt. Így alakult, hogy 1930. és az 1931. év februárja 30 napos lett. azonban a naptárakat nézve tiszavirágéletű reform 1932-ben véget ért és a hónapok a Szovjetunióban is visszanyerték eredeti hosszukat.
Tizenkét alkalommal a Római Birodalomban is előfordult a 30 napos február. Az eredeti Julián naptár szerint az év utolsó hónapja volt a február ami 29 napos volt, és szökőévekben pedig 30 napos. 12 ilyen alkalom volt Kr. e 44 és Kr. e. 8 között
Február 3 - Balázs
Február 14 - Valentin és Bálint napja
Február 19 - Zsuzsanna, Zsuzsa
Február 24 - Mátyás napja
Február 2. napjáról, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáról, több népi hiedelem is ismert. Az egyik a medve megfigyelésére alapuló a gyerekek által is ismert, miszerint a téli álmából felébredő mackó előbújik a barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha enyhe és napos, tehát meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és tovább alszik, mert tudja, hogy messze még a tél vége. Ha viszont hideg idő fogadja, akkor kint marad, mert érzése szerint rövidesen jön az enyhülés. Más megközelítése szerint, ha Gyertyaszentelőn esik a hó és fú a szél, nem marad soká a tél. Egy másik mondás szerint ameddig besüt a nap a pitvarajtón addig várható még havazás. Valamint, ha Gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, akkor utána sokáig fog hallgatni. Mindegyik megfigyelés fő mondanivalója az, hogy ha február elején szokatlanul enyhe az idő, akkor visszatér még a tél. Sok esetben ezek a jóslatok be is igazolódnak.
A Dorottya név kapcsolódik népi hiedelem, vagyis, ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja szól a mondás. Mit is jelent ez: ha Dorottya napján fagyott, akkor Julianna napjára azaz február 16-án olvadni fog.
A Valentin nem csak a szerelmesek napja, de időjóslás is kapcsolódik hozzá: Valentin napon van a "veréblakodalom”, ami azt jelenti, ha a verebek hangosan csivitelnek, az a jobb idő közeledtét jelzi.
Julianna kitette a dunnáját, és az kiszakadt, szól a mondás. A Dorottya napi jóslat ellentettjét üzeni, vagyis ha Dorottya locsog, Julianna kopog.
Ha Zsuzsanna napján dalra fakadnak a pacsirták, az a tél végét jelenti.
A regula szerint, ha Mátyás nem talál jeget, majd csinál eleget. A pásztorok körében elterjedt nézet, ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig hideg lesz. Ez a nap egyben Üszögös Szent Péter napja is. Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.
Sokan az tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz az idő március 19--i József napkor. Ha februárban szokatlanul meleg van, akkor a tavasz sokáig várat magára.
