Az Ilona név a Heléna magyarosított változata, melynek, pontos jelentése vitás, talán fényes, sugárzó. Valószínűleg a görög heliosz (nap) szó származéka. A név a középkor óta ismert Magyarországon, elterjedéséhez a keresztény hagyományon (Szent Heléna kultusza) kívül a középkori Trója-regény Szép Ilonája is hozzájárult. Emellett a 16. századi Gergei Albert-féle széphistória: Árgírus királyfiról és Tündérszép Ilonáról című alkotás is népszerűvé tette.
A 16. század elején a második leggyakoribb név volt, míg a 19. század végén, Budapesten a 4. helyen szerepelt ezen a listán. A 20. század elején még nagy népszerűségnek örvendett, azonban a 80-as évekre visszaesett az 55. helyre, a 2000-es évek elején pedig már nem szerepel az első százban.
A 10 éven át tartó, sokáig hiábavaló háború casus belli-je, vagyis kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. Homérosz Iliász című művében a háború azután tört ki, miutánTrója hercege, Parisz elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét. Végül csellel sikerült a görögöknek bevenniük Spártát.
Ehhez a cselhez kapcsolódik egy másik napjainkban is ismert legenda, a trójai faló legendája, miszerint a legbátrabb harcosoknak úgy sikerült bevenniük a megerősített városfalakkal rendelkező Tróját, hogy egy ajándékul szánt faló belsejében bejutottak a városba és az éj leple alatt elfoglalták azt.
Szent Ilona Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. A hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje. Amikor 306-ban Constantinus megszerezte a trónt, maga mellé vette a császári udvarba édesanyját, nobilissima femina címmel illette, majd 325-ben a császárnői (Augusta) címet is megadta neki. Ilonát ettől kezdve Flavia Julia Helena Augustának hívták.
Miután Constantinus kivégeztette fiát, 326-ban a Szentföldre zarándokolt és élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Szentként tisztelik, ünnepe a katolikus egyházban augusztus 18-án, halálának napján van. Szent Ilonáról bővebben itt olvashat. Szent Ilonáról nevezték el azt a szigetet is az Atlanti-oceán déli részén, mely 1815-ben Napoleon számüzetésének helyéül szolgált.
Az Árgyélus királyfiról és Tündérszép Ilonáról szóló ismert magyar népmesét Illyés Gyula feldolgozásában olvashattuk gyerkekorunkban. A történetben, ahogy ez lenni szokott az Árgyélus királyfinak vándorolnia kell és próbatételeken keresztül mennie. A 300 éves hosszú út és a küzdelmes szerelmi történet végére a szerelmesek egymásra találnak, az Árgyélus királyfi elnyeri Tündérszép Ilona szerelmét. Az Ilona név az egyik legzeneibb, legdallamosabb női nevünk, nem csoda hát, hogy az irodalomban is megjelenik.
Több mese- vagy balladahőst neveznek Ilonának vagy a belőle származott nevek valamelyikén: Budai Ilona története, Görög Ilona és Zetelaki László története, Szép Ilona története. Petőfi Sándor János vitéz című művében is szerepel Iluska. Kosztolányi Dezső feleségéhez, Harmos Ilonához (írói álnevén Görög Ilonához) szóló versében ír e névről.
Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona. |
Müezzin zümmög így: "La illah il' Allah", mint ahogy zengem én, Ilona, Ilona. |
Ó az i kelleme, ó az l dallama, mint ódon ballada, úgy sóhajt, Ilona. |
Vigasság, fájdalom, nem múlik el soha, s balzsam is mennyei lanolin, Ilona. |
|||||
Lelkembe hallgatag dalolom, lallala, dajkálom a neved lallázva, Ilona. |
Arra, hol feltűn és eltűn a fény hona, fény felé, éj felé, Ilona, Ilona. |
Csupa l, csupa i, csupa o, csupa a, csupa tej, csupa kéj, csupa jaj, Ilona. |
Elmúló életem hajnala, alkonya, halkuló, nem múló hallali, Ilona. |
|||||
Minthogyha a fülem szellőket hallana, sellőket, lelkeket lengeni, Ilona. |
Balgatag álmaim elzilált lim-loma, távoli, szellemi lant-zene, Ilona. |
És nekem szín is ez, halovány kék-lila, halovány anilin ibolya, Ilona. |
Lankatag angyalok aléló sikolya. Ilona, Ilona, Ilona, Ilona. |
|||||
Forrás: