A Tünde, az Enikő, a Tímea, az Etelka és a Gyöngyvér ma már természetes, régóta használt magyar keresztnévnek tűnik. Kevesen gondolnák, hogy ezek a nevek egykor új, szokatlan alkotások voltak, és ismert írók, költők műveinek köszönhetően kerültek be a magyar névhasználatba.
Nem minden irodalmi eredetű név született azonban teljesen új szóként. Egyes neveket az író valóban maga alkotott, más esetekben egy régebbi nevet, becenevet, közszót vagy földrajzi nevet használt személynévként. Olyan nevek is vannak, amelyek korábban már léteztek, de egy sikeres vers, regény, dráma vagy opera tette őket széles körben ismertté.
Szűkebb értelemben irodalmi névalkotásnak azt nevezzük, amikor egy szerző új személynevet hoz létre valamelyik szereplője számára. Az új név készülhet meglévő magyar szóból, egy régi név átalakításával, két szó összevonásával vagy egy idegen név magyarosításával.
Tágabb értelemben az irodalmi nevek közé soroljuk azokat a keresztneveket is, amelyek:
Ezért fontos különbséget tenni a valódi írói névalkotás és az irodalom által elterjesztett név között. A Tünde például Vörösmarty Mihály tudatos névalkotása, míg a Lilla már korábban is ismert névalak volt, amelyet Csokonai Vitéz Mihály versei tettek különösen népszerűvé.

A magyar irodalmi névalkotások jelentős része a 18–19. században keletkezett. A nyelvújítás és a nemzeti romantika korában az írók tudatosan kerestek magyaros hangzású neveket történelmi, mitológiai vagy meseszerű szereplőik számára.
A legismertebb nevek közé tartozik:
Vörösmarty Mihály a magyar irodalom egyik legjelentősebb névalkotója volt. Műveiben olyan hangulatos, magyarosnak érzett neveket használt, amelyek közül több később hivatalosan is elfogadott és széles körben használt keresztnévvé vált.
A Tünde név Vörösmarty Mihály legismertebb névalkotása. A név a Csongor és Tünde című drámai költeményben vált ismertté, amely 1830-ban jelent meg.
Vörösmarty a nevet a magyar tündér szóból alkotta meg. Tünde a műben az eszményi szépséget, a szerelmet és a földi világon túli boldogságot képviseli. A név hangzása és meseszerű jelentése miatt később önálló női keresztnévként is népszerű lett.
Az Enikő név szintén Vörösmarty Mihály alkotása. A költő a régi magyar ünő, vagyis fiatal nőstény szarvas jelentésű szóból hozta létre.
A név egyszerre hat régiesnek és dallamosnak. A magyar névhasználatban később széles körben elterjedt, és ma már kevesen érzik rajta, hogy tudatos irodalmi névalkotás.
A Hajna név a hajnal szóval áll kapcsolatban. Vörösmarty a Zalán futása című eposzában használta személynévként.
A Hajna jelentéséhez ezért a hajnal, a fény és az új kezdet képzete társul. A név ritkább maradt, mint a Tünde vagy az Enikő, de különleges hangzása miatt ma is ismert.
Az Ilma név eredete összetettebb. Vörösmarty a Csongor és Tünde egyik szereplőjének neveként használta, és a magyar irodalmi névadásban hozzá kapcsolódik a név elterjesztése.
A név létrejöttét gyakran az Ilona és a Vilma nevek elemeinek összekapcsolásával magyarázzák. Más nyelvekben az Ilma önálló névként vagy névelemként is előfordulhat, ezért nem minden értelmezés tekinti teljesen előzmény nélküli alkotásnak.
A Dalma név Vörösmarty Zalán futása című művében még férfiszereplő neve volt. Később azonban női névként vált használatossá.
A név eredetére több magyarázat létezik. Hangalakja miatt gyakran a magyar dal szóval hozzák összefüggésbe, más értelmezések mesterséges, költői névalkotásként tartják számon. A mai magyar névhasználatban kizárólag vagy döntően női névként ismert.

Jókai Mór rendkívül gazdag képzeletű névadó volt. Regényeiben gyakran találkozunk különleges hangzású, régies vagy idegen eredetű nevekkel. Ezek közül több később a hétköznapi magyar névhasználatba is bekerült.
A Tímea név Jókai Mór Az arany ember című regényének köszönhetően vált ismertté. A regényben Timéa alakban szerepel.
Jókai feltehetően görög eredetű névelemekből vagy az Euthümia név alapján alakította ki. A névhez általában a „jó”, a „tisztelet” vagy a „jólelkűség” jelentését kapcsolják. Bár eredetének részleteit nem minden névtani forrás magyarázza azonos módon, a magyar nyelvű Tímea név irodalmi elterjedése egyértelműen Jókaihoz köthető.
Az Imola név Jókai Mór egyik regényében, a Bálványosvárban jelenik meg női szereplő neveként.
Az imola eredetileg növénynév, emellett egy olasz város neve is. Jókai tehát nem feltétlenül magát a szót hozta létre, hanem irodalmi személynévként alkalmazta, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy később keresztnévként is használhatóvá váljon.
A Kincső név különleges példa arra, amikor egy irodalmi helynévből lesz személynév. Jókai Mór A jövő század regénye című művében Kincső egy elképzelt földrajzi hely neve.
A név később női keresztnévként terjedt el. Jelentését a magyar kincs szóhoz kapcsoljuk, ezért olyan képzeteket hordoz, mint az érték, a drágaság és a szeretett személy.
Az Estilla Jókai Mór műveiben megjelenő különleges női név. Feltehetően az Esztella vagy a latin eredetű Stella névhez kapcsolódó, egyénileg alakított névforma.
A csillag jelentésű latin stella szóval való kapcsolata miatt a névhez fényes, ragyogó jelentés társítható. Az Estilla ma jóval ritkább, mint a Tímea vagy az Imola.
A Délibáb eredetileg magyar közszó: a távoli tájban megjelenő légköri fényjelenséget jelenti. Jókai irodalmi névként is használta.
A közszóból alkotott személynév a romantikus irodalom kedvelt névadási módszerét példázza. A névhez a káprázat, a szépség, a távolság és az elérhetetlenség képzete társul.

Dugonics András 18. századi író és piarista tanár különösen fontos szerepet játszott a magyaros hangzású női nevek kialakításában. Regényei és egyéb művei több olyan nevet tettek ismertté, amelyek később bekerültek a magyar névkincsbe.
Az Etelka név Dugonics András 1788-ban megjelent Etelka című regényének köszönhetően terjedt el.
A nevet az Etele női párjaként alkotta meg. Az Etele a magyar hagyományban Attila hun király nevének magyar alakja. Az Etelka a 19. században kedvelt magyar női névvé vált, bár napjainkban ritkábban adják újszülötteknek.
A Csilla név a magyar csillag szóból származik. Dugonics András használta és terjesztette el irodalmi női névként.
A névhez a fény, a ragyogás és az éjszakai égbolt képzete kapcsolódik. A 20. század második felében különösen népszerű magyar női névvé vált.
A Jolán név ugyancsak Dugonics András irodalmi névadásához kapcsolódik. A név eredetét többféleképpen magyarázzák: egyes értelmezések mesterséges magyaros névalkotásnak tartják, mások régebbi idegen névformákkal hozzák kapcsolatba.
A Jolán a 19–20. században széles körben elterjedt Magyarországon, és hosszú időn keresztül kifejezetten gyakori női névnek számított.
A Gyöngyvér név Arany János névalkotása. A név a Buda halála című művében jelenik meg.
Arany a név megalkotásakor a gyöngy szót és a testvért, illetve vérrokont jelölő névelemet kapcsolta össze. A Gyöngyvér jelentését ezért általában „gyöngytestvérként” vagy „gyöngyként szeretett testvérként” értelmezik.
A Zéta név Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényének főhőséhez kapcsolódik.
A regényben Zéta egy görög származású fiatalember, aki Attila hun király udvarába kerül. Maga a zéta szó a görög ábécé egyik betűjének neve, ezért Gárdonyi nem teljesen új hangsort alkotott, hanem egy már létező szót használt személynévként.
A Csinszka név Ady Endréhez és feleségéhez, Boncza Bertához kapcsolódik. A Csinszka eredetileg Ady által használt becenév volt.
A név valószínűleg játékos, bizalmas megszólításként alakult ki, és nem egy irodalmi szereplő neveként született. A költő levelei és versei azonban ismertté tették, később pedig önálló női keresztnévként is elfogadottá vált.
A Lilla név nem Csokonai Vitéz Mihály teljesen új alkotása. A név korábban is létező becéző forma lehetett, amely a Lívia, a Lídia vagy más, L betűvel kezdődő női nevek környezetében alakult ki.
Csokonai Vajda Juliannát nevezte verseiben Lillának. A Lilla-dalok hatására a név a magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes nőalakjához kapcsolódott, és később önálló keresztnévként is rendkívül népszerű lett.
A Villő név Kodály Zoltán művészetével vált széles körben ismertté, de maga a szó már korábban is létezett a magyar néphagyományban.
A villőzés tavaszköszöntő, termékenységvarázsló népszokás volt. Kodály Villő című kórusműve hozzájárult ahhoz, hogy a szó személynévként is ismertté váljon. Ezért pontosabb az irodalom és a művészet által elterjesztett névként említeni, nem pedig teljesen új névalkotásként.
Az Árnika név Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényének egyik címszereplője.
Az árnika eredetileg egy gyógynövény neve, tehát Lázár Ervin nem magát a szót alkotta meg. Azzal azonban, hogy mesebeli királylány neveként használta, jelentősen hozzájárult a szó személynévi értelmezéséhez és ismertségéhez.

Nemcsak a magyar irodalom gazdagította új nevekkel a névkincset. Több ma ismert név angol, francia, német vagy skandináv irodalmi alkotásból, illetve operából terjedt el.
A Vanessza név angol alakját, a Vanessát Jonathan Swift ír költő és író alkotta meg Esther Vanhomrigh számára.
Swift a nő vezeték- és keresztnevének elemeiből hozta létre a nevet. A Vanessa később világszerte elterjedt női keresztnévvé vált, magyar megfelelője a Vanessza.
A Paméla név irodalmi eredetű. Első ismert használatát rendszerint Sir Philip Sidney 16. századi Arcadia című művéhez kapcsolják.
A nevet később Samuel Richardson Pamela című regénye tette igazán népszerűvé. Jó példája annak, amikor egy irodalmi névalkotást nem az első használó, hanem egy későbbi, széles körben olvasott mű terjeszt el.
A Melinda név több európai irodalmi műben is előfordult, mielőtt a magyar kultúrában ismertté vált volna.
Magyarországon elsősorban Katona József Bánk bán című drámájának nőalakjához kapcsoljuk. Katona tehát nem feltétlenül maga alkotta a nevet, de műve meghatározó szerepet játszott magyarországi elterjedésében.
Az Anitra név Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeményében szerepel. Anitra egy beduin törzsfőnök lánya, akivel Peer Gynt utazásai során találkozik.
A nevet Edvard Grieg kísérőzenéje, különösen az „Anitra tánca” című zenemű tette nemzetközileg is ismertté.
A Pamina név Mozart A varázsfuvola című operájának női főszereplőjéhez kapcsolódik.
Az opera szövegkönyvét Emanuel Schikaneder írta, ezért a szereplőnév megalkotását nem pontos kizárólag Mozartnak tulajdonítani. A név az opera nemzetközi sikere révén vált ismertté.
A Zelmira több 17–19. századi európai irodalmi és színpadi műben is előforduló női név. Operacímként és szereplőnévként is ismert, például Gioachino Rossini egyik operájának címszereplője.
Mivel több műben is megjelent, első alkotójának meghatározása nem egyértelmű. Inkább az irodalom és az opera által elterjesztett névként érdemes számon tartani.
A Hófehérke eredetileg nem hagyományos keresztnév, hanem a Grimm testvérek által lejegyzett mese hősnőjének magyar neve.
A név két magyar közszóból, a hóból és a fehér szóból áll. A mesehős neve később személynévként is értelmezhetővé vált, bár a hétköznapi névhasználatban rendkívül ritka.
Az irodalmi eredetű nevekről szóló felsorolások gyakran minden, könyvben vagy színpadon szereplő nevet egyformán „író által alkotott névként” mutatnak be. Ez azonban nem mindig pontos.
Legalább négy különböző esettel találkozhatunk:
Az egyes nevek eredetét ráadásul nem minden névtani forrás magyarázza azonos módon. Egyes esetekben több lehetséges etimológia is ismert, ezért a bizonytalan eredetű neveknél nem érdemes egyetlen feltételezést vitathatatlan tényként közölni.
| Név | Alkotó vagy kapcsolódó mű | A kapcsolat típusa |
|---|---|---|
| Tünde | Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | írói névalkotás |
| Enikő | Vörösmarty Mihály | írói névalkotás |
| Hajna | Vörösmarty Mihály: Zalán futása | irodalmi névalkotás |
| Ilma | Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde | irodalmi névalkotás vagy átalakított név |
| Dalma | Vörösmarty Mihály: Zalán futása | költői névalkotás, később női név |
| Tímea | Jókai Mór: Az arany ember | irodalmi névalkotás |
| Imola | Jókai Mór: Bálványosvár | meglévő szó személynévi használata |
| Kincső | Jókai Mór: A jövő század regénye | irodalmi helynévből lett keresztnév |
| Estilla | Jókai Mór | irodalmi névváltozat |
| Délibáb | Jókai Mór | közszó személynévi használata |
| Etelka | Dugonics András: Etelka | írói névalkotás |
| Csilla | Dugonics András | irodalmi névalkotás vagy elterjesztés |
| Jolán | Dugonics András | irodalmi névalkotás |
| Gyöngyvér | Arany János: Buda halála | írói névalkotás |
| Zéta | Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember | meglévő szó személynévi használata |
| Csinszka | Ady Endre és Boncza Berta | becenévből lett keresztnév |
| Lilla | Csokonai Vitéz Mihály Lilla-versei | irodalom által elterjesztett név |
| Villő | néphagyomány és Kodály Zoltán műve | népi szóból elterjedt keresztnév |
| Árnika | Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika | növénynév személynévi használata |
| Vanessza | Jonathan Swift | írói névalkotás |
| Paméla | Philip Sidney, később Samuel Richardson | irodalmi névalkotás és elterjesztés |
| Melinda | Katona József: Bánk bán | irodalom által elterjesztett név |
| Anitra | Henrik Ibsen: Peer Gynt | irodalmi szereplőnév |
| Pamina | Emanuel Schikaneder: A varázsfuvola | operai szereplőnév |
| Hófehérke | Grimm-mese | mesehős nevéből lett keresztnév |
A nevek eredetének és első irodalmi előfordulásának megítélése egyes esetekben eltérhet a különböző névtani és irodalomtörténeti forrásokban. A táblázat ezért azt a kapcsolatot mutatja, amelynek révén az adott név a magyar névhasználatban ismertté vált.
Az új nevek megalkotásának több oka is lehetett. A szerzők gyakran olyan nevet kerestek, amely:
A 18–19. századi magyar szerzők számára a névadás gyakran a nyelvi és nemzeti önállóság kifejezésének eszköze is volt. A latin, német és bibliai eredetű nevek mellett tudatosan kerestek vagy alkottak magyaros hangzású neveket.
Az irodalmi eredet önmagában nem jelenti azt, hogy egy név automatikusan anyakönyvezhető. Magyarországon a választható utónevek hivatalos jegyzékben szerepelnek, amely időről időre változhat.
A legismertebb irodalmi nevek közül a Tünde, az Enikő, a Tímea, az Etelka, a Csilla, a Gyöngyvér, a Kincső, a Lilla, az Imola és a Dalma régóta elfogadott és használt női név. A ritkább vagy különlegesebb nevek esetében érdemes mindig az aktuális hivatalos utónévjegyzéket ellenőrizni.
Irodalmi névalkotásról szűkebb értelemben akkor beszélünk, amikor egy író vagy költő új személynevet hoz létre valamelyik szereplője számára. Tágabb értelemben ide sorolhatók azok a régebbi nevek, közszavak és becenevek is, amelyek egy irodalmi mű hatására terjedtek el keresztnévként.
Vörösmarty Mihályhoz kapcsolódik többek között a Tünde, az Enikő, a Hajna, az Ilma és a Dalma név. A legismertebb közülük a Tünde, amely a Csongor és Tünde című műben jelent meg.
A magyar Tímea név elterjedése egyértelműen Jókai Mór Az arany ember című regényéhez kapcsolódik. Jókai a regényben Timéa alakban használta a nevet, feltehetően görög eredetű névelemek vagy egy korábbi névforma alapján.
Nem teljesen. A Lilla már Csokonai előtt is létező név- vagy becéző forma lehetett. Csokonai Vitéz Mihály Lilla-versei azonban olyan ismertté tették, hogy a magyar kultúrában a név elsősorban az ő költészetéhez kapcsolódik.
Arany János alkotta meg a Gyöngyvér nevet, amely a Buda halála című művében szerepel. A név a gyöngy és a testvéri, vérségi kapcsolatot kifejező szóelem összekapcsolásával jött létre.
Igen, bár a legismertebb magyar irodalmi névalkotások többsége női név. Férfipéldaként említhető a Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényéhez kapcsolódó Zéta.
Nem feltétlenül. Egy irodalmi szereplő neve csak akkor adható hivatalosan gyermeknek, ha szerepel az aktuális magyar utónévjegyzékben, vagy az illetékes szerv elfogadta a név bejegyzésére irányuló kérelmet.
Az irodalmi névalkotások különleges helyet foglalnak el a magyar névkincsben. Olyan neveket őriznek, amelyek eredetileg egy költői képhez, egy regényhőshöz, egy drámai történethez vagy egy mesebeli világhoz tartoztak, később azonban valódi emberek keresztnevévé váltak.
A Tünde, az Enikő, a Tímea, az Etelka, a Csilla és a Gyöngyvér ma már teljesen természetes magyar női névnek hat. Történetük mégis emlékeztet arra, hogy a nyelv és a névkincs folyamatosan változik: egy sikeres irodalmi mű nemcsak gondolatokat és történeteket, hanem új keresztneveket is adhat a következő nemzedékeknek.
A ritkább nevek eredetéről több, egymástól részben eltérő értelmezés is ismert. A cikk ezeknél a neveknél kerülte a bizonytalan feltételezések tényként való bemutatását.