2024. december 22., vasárnap
Zéno névnapja
Zéno névnapja
A József névnap hagyományosan március 19-én van, mely meleghozó napként is ismert. Azonban József név viselő számos más dátumon is ünnepelhetik névnapjukat: Március 17. Április 7., Április 16., Május 1., Augusztus 25., Augusztus 27., Szeptember 18.
A katolikus hagyományban József a munkások védőszentje. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterel együtt az egyetemes katalikus egyház védőszentjévé nyilvánította. József ezen kívül számos ország védőszentje.
Kalazanci Szent József fontos szerepet játszik az egyháztörténelemben, nevéhez kapcsolódik a mai napig is működő piarista rend megalapítása.
A keresztény Jóbnak is nevezett szent 1648. augusztus 25-én hajnalban, két hónapos súlyos betegség után 91 éves korában halt meg. Ünnepnapját halálának napjára tették.
Copertinói Szent József, akinek az olasz neve Giuseppe Maria Desa, Copertinoban született 1603. -ban. József védőszentje a pilótáknak és a légi utasoknak valamint az elmezavaros betegeknek és gyenge tanulmányi előmenetelű diákoknak.
Nem véletlenül lett a pilóták védőszentje, a nevéhez fűződő első csodák ugyanis a repüléshez kapcsolódnak. A szent önkívületi állapotban lebegni kezdett. A legendák szerint egy kolostorban egy festmény annyira megtetszett neki, hogy közelről akarta megtekinteni és felrepült hozzá. Egy ideig a levegőben is maradt. Más beszámolók szerint szentmise közben 30-50 centiméterrel lebegett a föld felett.
A római katolikus egyház először boldoggá avatta 1753-ban XIV. Benedek pápa révén, majd 1767-ben XIII. Kelemen pápa pedig szentté avatta.
Folytatjuk a Sándor József Benedek storyt, melyből kiderül, hogy hogyan hoznak zsákban meleget. Az első rész Sándorhoz kötődik. A történet folytatásában "Szent Péter megsokallta a földi emberek meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy keresse meg Sándort. Jóska útnak is indult, kereste, egyre csak kereste Sándort, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték." Folytatás Benedek cikkünkben....
József naphoz kapcsolódik az a szokás, hogy ezen a napon hajtották ki a jószágot először a legelőre, György naptól hagyták kint a jószágokat véglegesen a szabadban egészen őszig.
Népi megfigyelések szerint József napján szólalnak meg először az énekes madarak madarak, a megfigyelés magyarázata, hogy ezen a napon "Szent József kiosztotta nekik a sípot".
József napon engedték ki először a méhrajokat a kaptárból a téli bezárás után. A kapcsolódó időjárási regula szerint, ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz. A következő mondás Algyőn rögzítették, melyet a méhek kiengedésekor mondtak:" Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok.”
A gólyák is ezekben a napokban térnek vissza hosszú útjukról. Amennyiben a gólyák piszkos tollal érkeznek, abból bő termésre, míg a fehér tollakból pedig szűk esztendőre lehetett következtetni.
Kezdődhet a borsó, fehérbab, a zab, a répa vetése.
Fontos időjárási regula kötődik József-naphoz, miszerint a József napi időjárásból negyven napra lehetett következtetni belőle. Egy másik regula szerint, amilyen az idő a József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.
Szeged környéki regula szerint, ha József napján mennydörög, akkor Péter-Pálkor jégeső várható, viszont jó bortermés lesz.
Alföldön volt ismert a hiedelem, miszerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést jelent, míg a széles piros jó bortermést ígér.
