Zita, a háziasszonyok védőszentje és az utolsó magyar királyné

Szent Zita

Szent Zita a háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, házvezetőnők, cselédek, felszolgálók, pincérek, szolgálóleányok védőszentje, aki a Lucca melletti Monsagrati olasz faluban született. Családja vallásos szegénycsalád volt, szülei már 12 éves korában cselédnek adták Luccába a Fatinelli családhoz. Zita belépett a ferences rendbe, ahol megtanult írni-olvasni, hogy a ferences zsolozsmát tudja végezni. Elérte azt, hogy a kezdetben egyáltalán nem vallásos család és a cselédség is buzgó kereszténnyé lett.

Egészen hatvanéves koráig dolgozott, és a Fatinelli-házban halt meg 1278 április 27-én. A luccai San Frediano templomban őrzik a földi maradványait. 1696-ben XII. Ince pápa a szolgálóleányok védőszentjévé avatta, és ünnepnapjául halálának napját, április 27-ét jelölték ki.

Zita, az utolsó magyer királyné

Az utolsó magyar királyné viselte a Zita nevet, a névadás ötlete valószínűleg Adelgunde Bardi grófnőtől, a hercegnő nagynénjétől és egyben keresztanyjától származott, aki Szent zita miatt javasolta a család számára, hogy hercegnő számos keresztneve közül a Zita legyen az elsődleges.